„Lőrincz József” változatai közötti eltérés
(Új oldal, tartalma: „Csönge, 1930. december 25. – Bp., 1990. július 24.: építészmérnök. A Budapesti Műszaki Egyetemen tanult. 1955-től a budapesti LAKÓTERV, 1963-tól a…”) |
|||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
Csönge, 1930. december 25. – Bp., 1990. július 24.: építészmérnök. | Csönge, 1930. december 25. – Bp., 1990. július 24.: építészmérnök. | ||
| − | A Budapesti Műszaki Egyetemen tanult. 1955-től a budapesti LAKÓTERV, 1963-tól a Győri Tervező Vállalat tervező építésze, műteremvezetője, később főépítésze. 1958–1960 között elvégezte a Magyar Építőművész Szövetség mesteriskoláját, melynek később mestere lett. 1981-től az Országos Műemléki Felügyelőség tervezője Budapesten, 1982–1986 között az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium helyettes osztályvezetője, 1986-tól haláláig a LAKÓTERV igazgatója. Budapesten tervezett kereskedelmi épületeiért 1967-ben Ybl Miklós-díjat kapott. Újszerű ipari épületeivel – a Magyar Vagon-és Gépgyár számára tervezett acélszerkezetű, tágas ipari csarnokaival – iskolát teremtett a magyar építészetben. Számos csarnok, szociális épület, üzemi iroda és orvosi rendelő mellett 1969 –1972-ben ő tervezte az MVG hatalmas acél-és szürkevasöntödéjét. Második Ybl Miklós-díját 1974-ben utóbbi épületegyüttes tervezéséért kapta. | + | A Budapesti Műszaki Egyetemen tanult. 1955-től a budapesti LAKÓTERV, 1963-tól a Győri Tervező Vállalat tervező építésze, műteremvezetője, később főépítésze. 1958–1960 között elvégezte a Magyar Építőművész Szövetség mesteriskoláját, melynek később mestere lett. 1981-től az Országos Műemléki Felügyelőség tervezője Budapesten, 1982–1986 között az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium helyettes osztályvezetője, 1986-tól haláláig a LAKÓTERV igazgatója. Budapesten tervezett kereskedelmi épületeiért 1967-ben Ybl Miklós-díjat kapott. |
| + | |||
| + | Újszerű ipari épületeivel – a Magyar Vagon-és Gépgyár számára tervezett acélszerkezetű, tágas ipari csarnokaival – iskolát teremtett a magyar építészetben. Számos csarnok, szociális épület, üzemi iroda és orvosi rendelő mellett 1969 –1972-ben ő tervezte az MVG hatalmas acél-és szürkevasöntödéjét. Második Ybl Miklós-díját 1974-ben utóbbi épületegyüttes tervezéséért kapta. | ||
(W. G.) | (W. G.) | ||
A lap jelenlegi, 2014. január 31., 15:18-kori változata
Csönge, 1930. december 25. – Bp., 1990. július 24.: építészmérnök.
A Budapesti Műszaki Egyetemen tanult. 1955-től a budapesti LAKÓTERV, 1963-tól a Győri Tervező Vállalat tervező építésze, műteremvezetője, később főépítésze. 1958–1960 között elvégezte a Magyar Építőművész Szövetség mesteriskoláját, melynek később mestere lett. 1981-től az Országos Műemléki Felügyelőség tervezője Budapesten, 1982–1986 között az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium helyettes osztályvezetője, 1986-tól haláláig a LAKÓTERV igazgatója. Budapesten tervezett kereskedelmi épületeiért 1967-ben Ybl Miklós-díjat kapott.
Újszerű ipari épületeivel – a Magyar Vagon-és Gépgyár számára tervezett acélszerkezetű, tágas ipari csarnokaival – iskolát teremtett a magyar építészetben. Számos csarnok, szociális épület, üzemi iroda és orvosi rendelő mellett 1969 –1972-ben ő tervezte az MVG hatalmas acél-és szürkevasöntödéjét. Második Ybl Miklós-díját 1974-ben utóbbi épületegyüttes tervezéséért kapta.
(W. G.)
Alkotásai
- Szupermarket és vendéglátóegység. (Üllői út) Bp., 1960–1963.
- Lakóházak. (Szent István út) Győr, 1969–1972.
- Ifjúsági Ház. Győr, 1971 –1973.
- Vaskakas taverna. Győr, 1972– 1973.
- Európa Szálló. (Hárshegy) Bp., 1974.
- Sportcsarnok. (Kiskút) Győr, 1974–1976.
- Magyar Vagon-és Gépgyár vendégháza. (Káptalandomb) Győr, 1978–1981.
- Szociális Otthon és Öregek Háza. (Kálóczy tér) Győr, 1978–1980.
Felhasznált irodalom
MÉPL p. 181. – K 1990. aug. 7. p. 5. – Magyar Építőművészet 1990. 6. sz. p. 58. – ÉMA p. 43., 46., 58., 60., 140., 206., 273., 364., 452., 455., 459., 462., 463.
