„Lóth József” változatai közötti eltérés

A Győri Életrajzi Lexikon wikiből
(Új oldal, tartalma: „Győr­-Újváros, 1884. február 4. – Győr, 1960. április 30.: festőművész. Művészeti tanulmányait Budapesten Vajda Zsigmond és Hegedűs László irányítás…”)
 
 
1. sor: 1. sor:
 
Győr­-Újváros, 1884. február 4. – Győr, 1960. április 30.: festőművész.
 
Győr­-Újváros, 1884. február 4. – Győr, 1960. április 30.: festőművész.
  
Művészeti tanulmányait Budapesten Vajda Zsigmond és Hegedűs László irányításával kezdte. 1906-­ban önálló kiállítást rende­zett, elnyerte Győr város tanulmányi ösz­töndíját. Münchenbe utazott, Otto Seitz osz­tályába iratkozott, de korrigálta Hollósy Simon is. 1908-­ban Győrszemerén, Gille­mot Ödön birtokán festett, új műveit a vár­megyeházán mutatta be karácsonyi kiál­lításokon, nagy sikerrel. 1909­ben Rómában dolgozott, majd visszatért a müncheni aka­démiára. 1911­-ben újabb tárlattal jelentke­zett. A családi kötelék – 1914­-ig – lehetővé tette, hogy a Bakonyban, a Balatonnál dol­gozzon. Műtermet nyitott, újabb kiállítást rendezett (1913), anyagi helyzetének javu­lását remélve. 1919-­ben a helyi művészek szakszervezetének titkára, s részt vett a Győri Képző-és Iparművészeti Társulat megalapításában. 1920-­ban nyílt közös tár­lata témaköre változatlanságát, színvilága élénkülését mutatta. 1921-­ben Pandur Jó­zseffel társult, a következő évben Hatvan­ban aratott jelentős anyagi sikert. Megfes­tette IV. Károly arcképét – Mosonma­gyaróvár részére. A társulat seregszemléi­re csak 1924-ben tért vissza. 1926­-ban részt vett a Nemzeti Szalon győri csoportkiál­lításán, s elnyerte a Zrínyi utcai műterem­lakás bérleti jogát. 1942­-ben tucatnyi kép­pel szerepelt a társulati tárlaton. Műter­mét a háború alatt bombatalálat érte, mindene elpusztult. 1949­-ben „a város kö­zönsége” életjáradék biztosításával „örök­be fogadta”. Haláláig már ritkán lépett nyil­vánosságra.  
+
Művészeti tanulmányait Budapesten Vajda Zsigmond és Hegedűs László irányításával kezdte. 1906-­ban önálló kiállítást rende­zett, elnyerte Győr város tanulmányi ösz­töndíját. Münchenbe utazott, Otto Seitz osz­tályába iratkozott, de korrigálta Hollósy Simon is. 1908-­ban Győrszemerén, Gille­mot Ödön birtokán festett, új műveit a vár­megyeházán mutatta be karácsonyi kiál­lításokon, nagy sikerrel. 1909­ben Rómában dolgozott, majd visszatért a müncheni aka­démiára. 1911­-ben újabb tárlattal jelentke­zett.  
 +
 
 +
A családi kötelék – 1914­-ig – lehetővé tette, hogy a Bakonyban, a Balatonnál dol­gozzon. Műtermet nyitott, újabb kiállítást rendezett (1913), anyagi helyzetének javu­lását remélve. 1919-­ben a helyi művészek szakszervezetének titkára, s részt vett a Győri Képző-és Iparművészeti Társulat megalapításában. 1920-­ban nyílt közös tár­lata témaköre változatlanságát, színvilága élénkülését mutatta. 1921-­ben Pandur Jó­zseffel társult, a következő évben Hatvan­ban aratott jelentős anyagi sikert. Megfes­tette IV. Károly arcképét – Mosonma­gyaróvár részére. A társulat seregszemléi­re csak 1924-ben tért vissza. 1926­-ban részt vett a Nemzeti Szalon győri csoportkiál­lításán, s elnyerte a Zrínyi utcai műterem­lakás bérleti jogát. 1942­-ben tucatnyi kép­pel szerepelt a társulati tárlaton.  
 +
 
 +
Műter­mét a háború alatt bombatalálat érte, mindene elpusztult. 1949­-ben „a város kö­zönsége” életjáradék biztosításával „örök­be fogadta”. Haláláig már ritkán lépett nyil­vánosságra.  
  
 
Műveit a Xántus János Múze­um, a Városháza s a polgári családok le­származottai őrzik. 2000­-ben emlékkiállí­tása nyílt a Xántus Múzeumban.  
 
Műveit a Xántus János Múze­um, a Városháza s a polgári családok le­származottai őrzik. 2000­-ben emlékkiállí­tása nyílt a Xántus Múzeumban.  

A lap jelenlegi, 2014. január 31., 16:03-kori változata

Győr­-Újváros, 1884. február 4. – Győr, 1960. április 30.: festőművész.

Művészeti tanulmányait Budapesten Vajda Zsigmond és Hegedűs László irányításával kezdte. 1906-­ban önálló kiállítást rende­zett, elnyerte Győr város tanulmányi ösz­töndíját. Münchenbe utazott, Otto Seitz osz­tályába iratkozott, de korrigálta Hollósy Simon is. 1908-­ban Győrszemerén, Gille­mot Ödön birtokán festett, új műveit a vár­megyeházán mutatta be karácsonyi kiál­lításokon, nagy sikerrel. 1909­ben Rómában dolgozott, majd visszatért a müncheni aka­démiára. 1911­-ben újabb tárlattal jelentke­zett.

A családi kötelék – 1914­-ig – lehetővé tette, hogy a Bakonyban, a Balatonnál dol­gozzon. Műtermet nyitott, újabb kiállítást rendezett (1913), anyagi helyzetének javu­lását remélve. 1919-­ben a helyi művészek szakszervezetének titkára, s részt vett a Győri Képző-és Iparművészeti Társulat megalapításában. 1920-­ban nyílt közös tár­lata témaköre változatlanságát, színvilága élénkülését mutatta. 1921-­ben Pandur Jó­zseffel társult, a következő évben Hatvan­ban aratott jelentős anyagi sikert. Megfes­tette IV. Károly arcképét – Mosonma­gyaróvár részére. A társulat seregszemléi­re csak 1924-ben tért vissza. 1926­-ban részt vett a Nemzeti Szalon győri csoportkiál­lításán, s elnyerte a Zrínyi utcai műterem­lakás bérleti jogát. 1942­-ben tucatnyi kép­pel szerepelt a társulati tárlaton.

Műter­mét a háború alatt bombatalálat érte, mindene elpusztult. 1949­-ben „a város kö­zönsége” életjáradék biztosításával „örök­be fogadta”. Haláláig már ritkán lépett nyil­vánosságra.

Műveit a Xántus János Múze­um, a Városháza s a polgári családok le­származottai őrzik. 2000­-ben emlékkiállí­tása nyílt a Xántus Múzeumban.

(S. N.)

Felhasznált irodalom

KML – Salamon Nándor: Lóth József. Győr, 2000.

Szakirodalmi rövidítések