Hitzelberger család (18–19. sz.)

A Győri Életrajzi Lexikon wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Padel (vitalap | szerkesztései) 2013. augusztus 9., 10:21-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „órásdinasztia Hitzelberger Antal, id. (18. sz. vége) a németországi Eichstädtből származott. 1779. július 10-én vették fel a győri mesterek közé, majd 1780.…”)

(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

órásdinasztia

Hitzelberger Antal, id. (18. sz. vége) a németországi Eichstädtből származott. 1779. július 10-én vették fel a győri mesterek közé, majd 1780. február 11-én a polgárok lajstromába. A Király utca 7. számú házban lakott. A nála tanult inasok közül többet ismerünk. Órái a győri Xántus János Múzeumban és a veszprémi múzeumokban láthatók.

Hitzelberger Antal, ifj. (18–19. sz.) id. Hitzelberger Antal fia, győri születésű. Apja műhelyében tanult, aki 1796. december 11-én szabadította fel. 1803. szeptember 7-én vették fel a céh mesterei közé, majd december 14-én a város polgárai sorába. Apja házában lakott, boltja a Fehérvári kapunál volt. 1807-ben és 1810-ben egy-egy fuvolaórát készített.

Fia, Hitzelberger Ferenc (19. század) is a mai Király utca 7. szám alatt lakott. 1810. augusztus 3-án felvették a céh mesterei közé, december 19-én a város polgára lett.Művészi törekvésű órásmester volt. Álló-órái nemcsak nagyságukkal, de művészi gonddal megépített szekrényeikkel is kitűnnek. A győri Xántus János Múzeum két nagy órája művészetének remeke. 1834-től a céh elöljárói között szerepelt, 1836–1839 között céhmester volt.

(T. G.)

Felhasznált irodalom

Csatkai Endre: Hitzelberger Antal győri órás fuvolaórái = Arrabona 3. köt. Győr, 1961. p. 156– 157. – JENEI–KOPPÁNY p. 79. – Jenei Ferenc: Régi győri órásmesterek = Arrabona 7. köt. Győr, 1965. p. 346–348. – ML – EEGYK p. 119.


Szakirodalmi rövidítések