„Hauszer, Gustav” változatai közötti eltérés
(Új oldal, tartalma: „Brünn, 1799 k. – Győr, 1879. május 22.: ötvös. Szülők: Franciscus Hausser, Anna Mol. Első felesége Rosina Braun, J. Werbiczki ónműves leánya, gyermeke Gust…”) |
|||
| 5. sor: | 5. sor: | ||
Első felesége Rosina Braun, J. Werbiczki ónműves leánya, gyermeke Gustavus, a későbbi ötvösinas. 1854. április 17-én Elisabetha Rösslével kötött második házasságából három gyermeke született, valamennyi fiatalon meghalt. | Első felesége Rosina Braun, J. Werbiczki ónműves leánya, gyermeke Gustavus, a későbbi ötvösinas. 1854. április 17-én Elisabetha Rösslével kötött második házasságából három gyermeke született, valamennyi fiatalon meghalt. | ||
| − | 1828. november 9-én remekelt, és felvételt nyert a győri ötvöscéhbe. Mesterremekét Pozsonyban bírálták. 1838-tól 1839-ig, 1841-től 1844-ig, 1846-tól 1853-ig és 1863-tól 1866-ig alcéhmester volt, 1855-től 1859-ig pedig céhmesterré választották. Jó nevű ötvös volt, üzletét, amelyben főleg ékszert és evőeszközöket árult, 1846-ban kirabolták. Ugyanezen évben egy aranyláncáért bronz érdempénzt kapott a győri iparmű-kiállításon. 1848-ban részt vett a nemzetőrség szervezésében, az I. században szolgált. 1850-ben javította a Szent László-hermát. Tíz inast nevelt, köztük saját fiát. Művei közül egy keresztelőérem és egy kanál a Magyar Nemzeti Múzeumba (1830 és 1851), egy kerek szelence (1830) a révfalui plébániatemplomba, egy szem és egy szempár alakú fogadalmi tárgy (1840-es évek) a győri székesegyházba, evőeszközei magántulajdonba kerültek. | + | 1828. november 9-én remekelt, és felvételt nyert a győri ötvöscéhbe. Mesterremekét Pozsonyban bírálták. 1838-tól 1839-ig, 1841-től 1844-ig, 1846-tól 1853-ig és 1863-tól 1866-ig alcéhmester volt, 1855-től 1859-ig pedig céhmesterré választották. Jó nevű ötvös volt, üzletét, amelyben főleg ékszert és evőeszközöket árult, 1846-ban kirabolták. Ugyanezen évben egy aranyláncáért bronz érdempénzt kapott a győri iparmű-kiállításon. 1848-ban részt vett a nemzetőrség szervezésében, az I. században szolgált. 1850-ben javította a Szent László-hermát. Tíz inast nevelt, köztük saját fiát. |
| + | |||
| + | Művei közül egy keresztelőérem és egy kanál a Magyar Nemzeti Múzeumba (1830 és 1851), egy kerek szelence (1830) a révfalui plébániatemplomba, egy szem és egy szempár alakú fogadalmi tárgy (1840-es évek) a győri székesegyházba, evőeszközei magántulajdonba kerültek. | ||
''(N. M. J.)'' | ''(N. M. J.)'' | ||
A lap jelenlegi, 2013. április 29., 12:38-kori változata
Brünn, 1799 k. – Győr, 1879. május 22.: ötvös.
Szülők: Franciscus Hausser, Anna Mol.
Első felesége Rosina Braun, J. Werbiczki ónműves leánya, gyermeke Gustavus, a későbbi ötvösinas. 1854. április 17-én Elisabetha Rösslével kötött második házasságából három gyermeke született, valamennyi fiatalon meghalt.
1828. november 9-én remekelt, és felvételt nyert a győri ötvöscéhbe. Mesterremekét Pozsonyban bírálták. 1838-tól 1839-ig, 1841-től 1844-ig, 1846-tól 1853-ig és 1863-tól 1866-ig alcéhmester volt, 1855-től 1859-ig pedig céhmesterré választották. Jó nevű ötvös volt, üzletét, amelyben főleg ékszert és evőeszközöket árult, 1846-ban kirabolták. Ugyanezen évben egy aranyláncáért bronz érdempénzt kapott a győri iparmű-kiállításon. 1848-ban részt vett a nemzetőrség szervezésében, az I. században szolgált. 1850-ben javította a Szent László-hermát. Tíz inast nevelt, köztük saját fiát.
Művei közül egy keresztelőérem és egy kanál a Magyar Nemzeti Múzeumba (1830 és 1851), egy kerek szelence (1830) a révfalui plébániatemplomba, egy szem és egy szempár alakú fogadalmi tárgy (1840-es évek) a győri székesegyházba, evőeszközei magántulajdonba kerültek.
(N. M. J.)
Felhasznált irodalom
GYÖ3
