Harsányi Lajos
Harsányi Lajos (Nagyigmánd, 1883. szeptember 29. – Győr, 1959. október 2.): római katolikus pap, író, költő.
Szülők: H. József, Szabó Rozália.
A Pannonhalmi Szent Benedek-rend Győri Főgimnáziumában érettségizett, a teológiát a Győri Püspöki Papnevelő Intézet és Hittudományi Főiskolán végezte, 1907-ben szentelték pappá. Nevelő Széchenyi Emil családjánál, majd káplán Rábacsanakon és Szanyban. 1908-ban herceg Esterházy Miklós családjánál nevelő.
1910-ben Győrött belvárosi káplán. A Nagyasszonyunk c. lap főmunkatársa 1911 januárjától 1912. október 1jéig. A Kultúra munkatársa 1911-től 1913 januárjáig. A Dunántúli Hírlap felelős szerkesztője 1913. január 19-étől 1914. február 10-éig, valamint 1918. július 2-ától 1920. július 10-éig. 1919-ben azon 57 győri személy egyike volt, akiket a Győri Állami Elemi Tanítónőképző Intézet épületében túszként tartottak fogva. 1920-ban plébános Rábapatonán, 1939-ben kanonok. 1917-ben Sík Sándorral megbízást kapott a katolikus népének-kincs szövegjavítására. 1938-ban a Kisfaludy Irodalmi Kör elnöke.
A győri székesegyház kanonoki kriptájában nyugszik.
(G. F.)
Műveit ismerteti
GULYÁS, MKL, PETRIK, UMIL.
Felhasznált irodalom
Újlaki Géza: Elnökünkről = GYSZ 1934/1. p.10–15. – MIL – MÉL – Rónay László: Hűséges sáfárok. Bp., 1975. p. 143–153. – PF p. 265. – K 1991. febr. 2. – UMIL – Németh G. Béla: Akit veszteség volna feledni: Harsányi Lajos = Vigilia 1995/2. p. 103–109. – GYISB p. 133., 444., 540. – HA Győr 655/1959.
