Csányi Károly

(Győr, 1873. szeptember 7. – Bp., 1955. december 30.): építész, művészettörténész. – Születéskori lakhelye az AlsóBégavári u. 7. A Győri Magyar Kir. Állami Főreáliskola növendékeként érettségizett, ő tervezte az iskola Hősök emblémáját. A budapesti Magyar Kir. József MűegyetemÉpítész Karán 1896ban Győr, 1873. szeptember 7. – Bp., 1955. december 30.: építész, művészettörténész.

Születéskori lakhelye az Alsó-Bégavári u. 7. A Győri Magyar Királyi Állami Főreáliskola növendékeként érettségizett, ő tervezte az iskola Hősök emblémáját. A budapesti Magyar Királyi József Műegyetem Építész Karán 1896-ban szerzett oklevelet. Ezután Steindl Imre adjutánsaként több műemlék-restaurálási és felmérési munkában vett részt. A kettős Rába-híd belvárosi végénél felállított időjelző tornyot 1900-ban tervezte, és 1903-ban építették meg. 1904-től az Iparművészeti Múzeumban dolgozott, először őrként, majd igazgatóként. 1918-ban műegyetemi magántanár. Tervei alapján Győrött több bérház, a Felső Kereskedelmi Iskola, a Honvéd ligeti szabadságemlék (1902) és az újvárosi református templom (1906) épült. Közreműködött a győri székesegyház restaurálási munkálataiban. A század elején Aigner Sándor és az ő elképzelései szerint újították meg a templomot. 1921-ben grafikáival szerepelt az elszármazottak kiállításán; 1922-ben összeállította a püspöki kincstár szakkatalógusát. 1926-ban a Kisfaludy Irodalmi Kör tiszteletbeli tagjává választották, székfoglalóját Győr műemlékeiről tartotta. 1951-ben az Építésügyi Minisztérium által megszervezett városképi vizsgálatok számára elkészítette Győr teljes műemlékkataszterét, amely a műemlékvédelem teendőinek első felmérése volt.

(T. G.)

Művei

• A gyulafehérvári székesegyház. Bp., 1899.

• A Magyar Iparművészeti Társulat 1905. évi karácsonyi kiállításának leíró katalógusa. Bp., 1905.

• A családi ház. Bp., 1909.

• A középkori építőművészet formái. Bp., 1910.

• Katalog des Kunstund Kulturhistorischen Ausstellung des Komitats Vas. Szombathely, 1912.

• A vasművesség. Bp., 1912.

• A vasvármegyei műtörténeti kiállítás katalógusa. Bp., 1912.

• Az olasz művészet hatása a magyar művészetre. Bp., 1913.

• A püspöki kincstár szakkatalógusa. (összeállító) H. n., 1922.

• A régi Győr. Bp., 1930.

• Győr részletes kalauza. Bp., 1933.

• Magyarország középkori műemlékei 1–2. köt. Bp., 1938–1945.

• LiezenMayer Sándor emlékezete. Győr, 1940.

• Műemlékrestaurálás. Bp., 1945.

• Győr teljes műemlékkatasztere. H. n., 1951.

• Győr műemlékei. Bp., 1954.

• A magyar kerámia és porcelán története és jegyei. Bp., 1954.

• A lébényi róm. kat. templom. (társszerző: Lux Géza) Győr, 1944.

• Lakásaink berendezése. Győr, É. n.

Alkotásai

• Időjelző torony. Győr, 1900.

• Honvéd ligeti szabadságemlék. Győr, 1902.

• Reformátustemplom. (Újváros) Győr, 1906.

• Árpádkori templom. (bővítés) Kiszombor, 1910.

• Grafikák, 1921.

• Felső Kereskedelmi Iskola. Győr.

• Hősök emblémája. (Magyar Kir.Állami Főreáliskola) Győr.

• Kossuthserleg.

• Székesegyház. (restauráció) (Aigner Sándorral) Győr.

Felhasznált irodalom

MVV p. 164. – RNL – GYVT p. 15., 293. – JENEI–KOPPÁNY p. 55. – ML – Katolikus tempomok Magyarországon. Bp., 1991. p. 277. – KML

Szakirodalmi rövidítések