„Bakonyi Ferenc, vitéz” változatai közötti eltérés
(Új oldal, tartalma: „Bakonytamási, 1897 – Győr, 1950. december 16.: vendéglősmester. Szülők: B. Lajos, Honcka Mária. Felesége Sárközi Ilona. Középiskolai tanulmányait a páp…”) |
|||
| (2 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
Szülők: B. Lajos, Honcka Mária. | Szülők: B. Lajos, Honcka Mária. | ||
| − | Felesége Sárközi Ilona. Középiskolai tanulmányait a pápai bencéseknél végezte. A tanítói oklevél megszerzése után az olasz frontra vitték. Az isonzói ütközetben súlyosan megsebesült. Dupla nagy ezüst vitézségi éremmel tüntették ki. 1922–1928-ig Rákoscsabán volt pincér. Innen Lovászpatonára került, ahol üzletvezető bátyja mellett dolgozott az Esterházy Nagyvendéglőben. 1933–1941-ig Veszprémvarsányban üzletvezető a Gasparits-vendéglőben. 1938-től többször behívták katonai szolgálatra. 1941-ben vásárolta meg Győrújvárosban a Kossuth Lajos u. 136. sz. alatt lévő, az 1800-as évek óta működő Kuster-féle vendéglőt. Az üzletet 1945-ben jelentős háborús kár érte, 1946-ban sikerült újraindítani. 1950-ben több alkalommal tartottak nála házkutatást, december 11-ére beidézték Budapestre, a Fő utcába, ahonnan 14-én engedték haza. Két nappal később elhunyt. Utolsó lakhely: Kossuth u. 136. | + | Felesége Sárközi Ilona. Középiskolai tanulmányait a pápai bencéseknél végezte. A tanítói oklevél megszerzése után az olasz frontra vitték. Az isonzói ütközetben súlyosan megsebesült. Dupla nagy ezüst vitézségi éremmel tüntették ki. 1922–1928-ig Rákoscsabán volt pincér. Innen Lovászpatonára került, ahol üzletvezető bátyja mellett dolgozott az Esterházy Nagyvendéglőben. 1933–1941-ig Veszprémvarsányban üzletvezető a Gasparits-vendéglőben. 1938-től többször behívták katonai szolgálatra. 1941-ben vásárolta meg Győrújvárosban a Kossuth Lajos u. 136. sz. alatt lévő, az 1800-as évek óta működő Kuster-féle vendéglőt. Az üzletet 1945-ben jelentős háborús kár érte, 1946-ban sikerült újraindítani. 1950-ben több alkalommal tartottak nála házkutatást, december 11-ére beidézték Budapestre, a Fő utcába, ahonnan 14-én engedték haza. Két nappal később elhunyt. Utolsó lakhely: Kossuth u. 136. |
| + | |||
''(M. Gy.)'' | ''(M. Gy.)'' | ||
A lap jelenlegi, 2012. december 3., 12:56-kori változata
Bakonytamási, 1897 – Győr, 1950. december 16.: vendéglősmester.
Szülők: B. Lajos, Honcka Mária.
Felesége Sárközi Ilona. Középiskolai tanulmányait a pápai bencéseknél végezte. A tanítói oklevél megszerzése után az olasz frontra vitték. Az isonzói ütközetben súlyosan megsebesült. Dupla nagy ezüst vitézségi éremmel tüntették ki. 1922–1928-ig Rákoscsabán volt pincér. Innen Lovászpatonára került, ahol üzletvezető bátyja mellett dolgozott az Esterházy Nagyvendéglőben. 1933–1941-ig Veszprémvarsányban üzletvezető a Gasparits-vendéglőben. 1938-től többször behívták katonai szolgálatra. 1941-ben vásárolta meg Győrújvárosban a Kossuth Lajos u. 136. sz. alatt lévő, az 1800-as évek óta működő Kuster-féle vendéglőt. Az üzletet 1945-ben jelentős háborús kár érte, 1946-ban sikerült újraindítani. 1950-ben több alkalommal tartottak nála házkutatást, december 11-ére beidézték Budapestre, a Fő utcába, ahonnan 14-én engedték haza. Két nappal később elhunyt. Utolsó lakhely: Kossuth u. 136.
(M. Gy.)
Felhasznált irodalom
IÚ – CSK – HA Győr 887/1950. – IT
