„Albert Andor” változatai közötti eltérés

A Győri Életrajzi Lexikon wikiből
(Új oldal, tartalma: „Baja, 1876. november 11. – Győr, 1940. február 1.: szobrász Szülők: A. István, Schönauer Paula. Felesége: Katona Jolán. Az Országos Magyar Királyi Iparműv…”)
 
 
(Egy közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
5. sor: 5. sor:
 
Az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Főiskolán Mátrai Lajos, az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán Stróbl Alajos volt a mestere. Munkácsy-mellszobrával 1900-ban elnyerte a Harkányi-díjat. 1905-től Aradon élt. Szerepelt a fővárosi Műcsarnok közös kiállításain. Aradon, Szentesen, Temesvárott állított ki. 1912-ben díjat nyert az aradi Kossuth-szoborpályázaton.  
 
Az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Főiskolán Mátrai Lajos, az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán Stróbl Alajos volt a mestere. Munkácsy-mellszobrával 1900-ban elnyerte a Harkányi-díjat. 1905-től Aradon élt. Szerepelt a fővárosi Műcsarnok közös kiállításain. Aradon, Szentesen, Temesvárott állított ki. 1912-ben díjat nyert az aradi Kossuth-szoborpályázaton.  
  
Győrött 1919-ben tűnt fel. Kezdetben a Réthy-féle kőfaragóműhelyben dolgozott. Tagja a Győri Képző- és Iparművészeti Társulatnak. Kiállított a társulat első tárlatán (1919), majd Pandur Józseffel és Lóth Józseffel (1920. 1921-ben ő készítette az első világháborús hősi emlékművet Écsre. 1923-ban az egykori Nádor Szállóban nyitott műtermet, ahol szobrásziskolát vezetett. Növendéke volt többek között Opitz Gyöngyi és Révész Gyöngyi. Munkái közé tartozik a hédervári, véneki, ikervári római katolikus és a győri zsidó templom háborús emlékműve, valamint a révfalui temető hősi emlékműve. 1940-ben szerzői jogbitorlás címén pert indított Tuifel Gyula kőfaragómester, valamint Földessy Miklós és János szobrászművészek ellen, Jézus a jó pásztor c. szobrának lemásolására hivatkozva. Utolsó ismert lakhelye a Budai úti barakk IV/A.
+
Győrött 1919-ben tűnt fel. Kezdetben a Réthy-féle kőfaragóműhelyben dolgozott. Tagja a Győri Képző- és Iparművészeti Társulatnak. Kiállított a társulat első tárlatán (1919), majd Pandur Józseffel és Lóth Józseffel (1920). 1921-ben ő készítette az első világháborús hősi emlékművet Écsre. 1923-ban az egykori Nádor Szállóban nyitott műtermet, ahol szobrásziskolát vezetett. Növendéke volt többek között Opitz Gyöngyi és Révész Gyöngyi. Munkái közé tartozik a hédervári, véneki, ikervári római katolikus és a győri zsidó templom háborús emlékműve, valamint a révfalui temető hősi emlékműve. 1940-ben szerzői jogbitorlás címén pert indított Tuifel Gyula kőfaragómester, valamint Földessy Miklós és János szobrászművészek ellen, Jézus a jó pásztor c. szobrának lemásolására hivatkozva. Utolsó ismert lakhelye a Budai úti barakk IV/A.
  
 
Borsos Miklós szólt róla emlékezésében, s rajzban is megörökítette alakját. A győri köztemető XXIV. parcellájába temették el, sírját később felszámolták.
 
Borsos Miklós szólt róla emlékezésében, s rajzban is megörökítette alakját. A győri köztemető XXIV. parcellájába temették el, sírját később felszámolták.
21. sor: 21. sor:
 
*Hősi emlékmű. Écs, 1921.
 
*Hősi emlékmű. Écs, 1921.
  
*Háborús emlékmű. (Zsidó templom) Győr.
+
*Háborús emlékmű. (Zsidó templom) Győr
  
*Háborús emlékmű. (Római katolikus templom) Hédervár.
+
*Háborús emlékmű. (Római katolikus templom) Hédervár
  
*Háborús emlékmű. (Római katolikus templom) Ikervár.
+
*Háborús emlékmű. (Római katolikus templom) Ikervár
  
*Háborús emlékmű. (Római katolikus templom) Vének.
+
*Háborús emlékmű. (Római katolikus templom) Vének
  
*Hősi emlékmű. (Révfalui temető) Győr.
+
*Hősi emlékmű. (Révfalui temető) Győr
 
 
*Jézus a jó pásztor.
 
  
 +
*Jézus a jó pásztor
  
 
== Felhasznált irodalom ==
 
== Felhasznált irodalom ==

A lap jelenlegi, 2012. november 23., 10:19-kori változata

Baja, 1876. november 11. – Győr, 1940. február 1.: szobrász

Szülők: A. István, Schönauer Paula. Felesége: Katona Jolán.

Az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Főiskolán Mátrai Lajos, az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán Stróbl Alajos volt a mestere. Munkácsy-mellszobrával 1900-ban elnyerte a Harkányi-díjat. 1905-től Aradon élt. Szerepelt a fővárosi Műcsarnok közös kiállításain. Aradon, Szentesen, Temesvárott állított ki. 1912-ben díjat nyert az aradi Kossuth-szoborpályázaton.

Győrött 1919-ben tűnt fel. Kezdetben a Réthy-féle kőfaragóműhelyben dolgozott. Tagja a Győri Képző- és Iparművészeti Társulatnak. Kiállított a társulat első tárlatán (1919), majd Pandur Józseffel és Lóth Józseffel (1920). 1921-ben ő készítette az első világháborús hősi emlékművet Écsre. 1923-ban az egykori Nádor Szállóban nyitott műtermet, ahol szobrásziskolát vezetett. Növendéke volt többek között Opitz Gyöngyi és Révész Gyöngyi. Munkái közé tartozik a hédervári, véneki, ikervári római katolikus és a győri zsidó templom háborús emlékműve, valamint a révfalui temető hősi emlékműve. 1940-ben szerzői jogbitorlás címén pert indított Tuifel Gyula kőfaragómester, valamint Földessy Miklós és János szobrászművészek ellen, Jézus a jó pásztor c. szobrának lemásolására hivatkozva. Utolsó ismert lakhelye a Budai úti barakk IV/A.

Borsos Miklós szólt róla emlékezésében, s rajzban is megörökítette alakját. A győri köztemető XXIV. parcellájába temették el, sírját később felszámolták.

(S. N.)

Alkotásai

  • Munkácsy-mellszobor 1900.
  • Kossuth-szobor. Arad, 1912.
  • Kenyérszegés. Arad, 1913.
  • Hősi emlékmű. Écs, 1921.
  • Háborús emlékmű. (Zsidó templom) Győr
  • Háborús emlékmű. (Római katolikus templom) Hédervár
  • Háborús emlékmű. (Római katolikus templom) Ikervár
  • Háborús emlékmű. (Római katolikus templom) Vének
  • Hősi emlékmű. (Révfalui temető) Győr
  • Jézus a jó pásztor

Felhasznált irodalom

RNL – ÉBER–GOMBOSI – GYH 1940. szept. 16. p. 3. – ML – MÉL – Borsos Miklós: Visszanéztem félutamból. Bp., 1971. – Orbán László: Hazánk legelső I. világháborús emlékműve Écsen = Honismeret 1992/2. p. 19–21. – KML – EEGYK p. 214. – HA Győr 90/1940. – TNY 2002

Szakirodalmi rövidítések