„Albert Andor” változatai közötti eltérés
(Új oldal, tartalma: „Baja, 1876. november 11. – Győr, 1940. február 1.: szobrász Szülők: A. István, Schönauer Paula. Felesége: Katona Jolán. Az Országos Magyar Királyi Iparműv…”) |
|||
| (Egy közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 5. sor: | 5. sor: | ||
Az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Főiskolán Mátrai Lajos, az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán Stróbl Alajos volt a mestere. Munkácsy-mellszobrával 1900-ban elnyerte a Harkányi-díjat. 1905-től Aradon élt. Szerepelt a fővárosi Műcsarnok közös kiállításain. Aradon, Szentesen, Temesvárott állított ki. 1912-ben díjat nyert az aradi Kossuth-szoborpályázaton. | Az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Főiskolán Mátrai Lajos, az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán Stróbl Alajos volt a mestere. Munkácsy-mellszobrával 1900-ban elnyerte a Harkányi-díjat. 1905-től Aradon élt. Szerepelt a fővárosi Műcsarnok közös kiállításain. Aradon, Szentesen, Temesvárott állított ki. 1912-ben díjat nyert az aradi Kossuth-szoborpályázaton. | ||
| − | Győrött 1919-ben tűnt fel. Kezdetben a Réthy-féle kőfaragóműhelyben dolgozott. Tagja a Győri Képző- és Iparművészeti Társulatnak. Kiállított a társulat első tárlatán (1919), majd Pandur Józseffel és Lóth Józseffel (1920. 1921-ben ő készítette az első világháborús hősi emlékművet Écsre. 1923-ban az egykori Nádor Szállóban nyitott műtermet, ahol szobrásziskolát vezetett. Növendéke volt többek között Opitz Gyöngyi és Révész Gyöngyi. Munkái közé tartozik a hédervári, véneki, ikervári római katolikus és a győri zsidó templom háborús emlékműve, valamint a révfalui temető hősi emlékműve. 1940-ben szerzői jogbitorlás címén pert indított Tuifel Gyula kőfaragómester, valamint Földessy Miklós és János szobrászművészek ellen, Jézus a jó pásztor c. szobrának lemásolására hivatkozva. Utolsó ismert lakhelye a Budai úti barakk IV/A. | + | Győrött 1919-ben tűnt fel. Kezdetben a Réthy-féle kőfaragóműhelyben dolgozott. Tagja a Győri Képző- és Iparművészeti Társulatnak. Kiállított a társulat első tárlatán (1919), majd Pandur Józseffel és Lóth Józseffel (1920). 1921-ben ő készítette az első világháborús hősi emlékművet Écsre. 1923-ban az egykori Nádor Szállóban nyitott műtermet, ahol szobrásziskolát vezetett. Növendéke volt többek között Opitz Gyöngyi és Révész Gyöngyi. Munkái közé tartozik a hédervári, véneki, ikervári római katolikus és a győri zsidó templom háborús emlékműve, valamint a révfalui temető hősi emlékműve. 1940-ben szerzői jogbitorlás címén pert indított Tuifel Gyula kőfaragómester, valamint Földessy Miklós és János szobrászművészek ellen, Jézus a jó pásztor c. szobrának lemásolására hivatkozva. Utolsó ismert lakhelye a Budai úti barakk IV/A. |
Borsos Miklós szólt róla emlékezésében, s rajzban is megörökítette alakját. A győri köztemető XXIV. parcellájába temették el, sírját később felszámolták. | Borsos Miklós szólt róla emlékezésében, s rajzban is megörökítette alakját. A győri köztemető XXIV. parcellájába temették el, sírját később felszámolták. | ||
| 21. sor: | 21. sor: | ||
*Hősi emlékmű. Écs, 1921. | *Hősi emlékmű. Écs, 1921. | ||
| − | *Háborús emlékmű. (Zsidó templom) Győr | + | *Háborús emlékmű. (Zsidó templom) Győr |
| − | *Háborús emlékmű. (Római katolikus templom) Hédervár | + | *Háborús emlékmű. (Római katolikus templom) Hédervár |
| − | *Háborús emlékmű. (Római katolikus templom) Ikervár | + | *Háborús emlékmű. (Római katolikus templom) Ikervár |
| − | *Háborús emlékmű. (Római katolikus templom) Vének | + | *Háborús emlékmű. (Római katolikus templom) Vének |
| − | *Hősi emlékmű. (Révfalui temető) Győr | + | *Hősi emlékmű. (Révfalui temető) Győr |
| − | |||
| − | |||
| + | *Jézus a jó pásztor | ||
== Felhasznált irodalom == | == Felhasznált irodalom == | ||
A lap jelenlegi, 2012. november 23., 11:19-kori változata
Baja, 1876. november 11. – Győr, 1940. február 1.: szobrász
Szülők: A. István, Schönauer Paula. Felesége: Katona Jolán.
Az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Főiskolán Mátrai Lajos, az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán Stróbl Alajos volt a mestere. Munkácsy-mellszobrával 1900-ban elnyerte a Harkányi-díjat. 1905-től Aradon élt. Szerepelt a fővárosi Műcsarnok közös kiállításain. Aradon, Szentesen, Temesvárott állított ki. 1912-ben díjat nyert az aradi Kossuth-szoborpályázaton.
Győrött 1919-ben tűnt fel. Kezdetben a Réthy-féle kőfaragóműhelyben dolgozott. Tagja a Győri Képző- és Iparművészeti Társulatnak. Kiállított a társulat első tárlatán (1919), majd Pandur Józseffel és Lóth Józseffel (1920). 1921-ben ő készítette az első világháborús hősi emlékművet Écsre. 1923-ban az egykori Nádor Szállóban nyitott műtermet, ahol szobrásziskolát vezetett. Növendéke volt többek között Opitz Gyöngyi és Révész Gyöngyi. Munkái közé tartozik a hédervári, véneki, ikervári római katolikus és a győri zsidó templom háborús emlékműve, valamint a révfalui temető hősi emlékműve. 1940-ben szerzői jogbitorlás címén pert indított Tuifel Gyula kőfaragómester, valamint Földessy Miklós és János szobrászművészek ellen, Jézus a jó pásztor c. szobrának lemásolására hivatkozva. Utolsó ismert lakhelye a Budai úti barakk IV/A.
Borsos Miklós szólt róla emlékezésében, s rajzban is megörökítette alakját. A győri köztemető XXIV. parcellájába temették el, sírját később felszámolták.
(S. N.)
Alkotásai
- Munkácsy-mellszobor 1900.
- Kossuth-szobor. Arad, 1912.
- Kenyérszegés. Arad, 1913.
- Hősi emlékmű. Écs, 1921.
- Háborús emlékmű. (Zsidó templom) Győr
- Háborús emlékmű. (Római katolikus templom) Hédervár
- Háborús emlékmű. (Római katolikus templom) Ikervár
- Háborús emlékmű. (Római katolikus templom) Vének
- Hősi emlékmű. (Révfalui temető) Győr
- Jézus a jó pásztor
Felhasznált irodalom
RNL – ÉBER–GOMBOSI – GYH 1940. szept. 16. p. 3. – ML – MÉL – Borsos Miklós: Visszanéztem félutamból. Bp., 1971. – Orbán László: Hazánk legelső I. világháborús emlékműve Écsen = Honismeret 1992/2. p. 19–21. – KML – EEGYK p. 214. – HA Győr 90/1940. – TNY 2002
