Zichy Ferenc, zichi és vásonkeöi gr.

A Győri Életrajzi Lexikon wikiből

Homonna, 1701 – Győr, 1783. június 7.: római katolikus püspök.

Gyermekéveit Győrben töltötte, tanulmányait Pozsonyban, Olmützben és Bécsben végezte. 1724-ben szentelték pappá, első miséjét Bécsben, a király jelenlétében celebrálta. 1725-ben váradi kanonok, 1727-ben esztergomi főkáplán, majd Vágújhelyen prépost és novi (Bosznia) választott püspök, botryi (Fönícia) felszentelt püspök, a királyi helytartótanács tagja, Groll püspök mellett koadjutor. 1743-tól győri püspök. A püspökök közül ő volt az utolsó Győr vármegye főispáni székében, 1743. szeptember 6-ától, haláláig töltötte be e tisztet. A Püspökvárban akkortájt a katonaság székelt. A várat húszezer rajnai forintért visszaváltotta, és tizenötezer forintért rendbe hozatta. A renovált püspökvári tornyon ma is a Zichy-címer látható. Az egyházmegye templomainak több mint fele az ő idejében épült vagy esett át nagyjavításon. 1763-tól restauráltatta és felszereltette a székesegyházat, 1772-től elindította a teljes belső átalakíttatását. Zichy idejében készült el a Mária-oltár (1764–1767), a szentély két első pillérére helyezett két ólom domborműves oltár (Jacopo Mollinarolo, 1760–1770 k.), a kanonoki sekrestye gazdagon faragott bútorzata, az orgona (Peking Péter, 1771), az északi és a déli vörös márvány kapuzat (1774), a szentély püspöki és nagypréposti trónusa (1770 k.) – amelyből a bal oldalit Mária Terézia ajándékozta a püspöknek –, a székesegyház belső műmárvány borítása és a főoltár hat nagyméretű ezüst gyertyatartója, valamint ezüst oltárkészlete, a szentély ezüst örökmécsese (Joseph Moser, Bécs, 1770-es évek). Püspöki aranybrokát ornátusa 24 darabból állt, kora leggazdagabb liturgikus viseletegyüttese volt. Páratlanul értékes zománcdíszes és ékköves pásztorbotja, melyet aranymiséjére készíttetett ugyancsak Bécsben (1774. augusztus 15.). Ekkor készültek a székesegyház hatalmas mennyezetfreskói, a főoltár nagyméretű képe, Maulbertsch alkotása. Püspöki jövedelmén kívül családi vagyonából 600 ezer forintot költött egyházi célokra. A földrengés által megrongált szemináriumot helyreállíttatta és kibővíttette. Győr-Nádorvárosba ő telepítette le a kamillánusokat, és számos új plébániát is létesített.

Az irodalmi és zenei élet pártfogójaként nyerte el a „győri barokk atyja” kitüntető nevet. – Holttestét a székesegyházi kegyoltár alá temették.

(K. F.)

Műveit ismerteti

PETRIK, SZINNYEI.

Felhasznált irodalom

GYPT p. 36., 38., 102–104., 130., 174., 195., 197.,207., 223., 243., 261. – GYKVÉM p. 17., 51., 60., 88., 95., 113., 143., 147., 152. – MÉL – SDJ p. 58–60.

Szakirodalmi rövidítések