Zechmeister Károly

A Győri Életrajzi Lexikon wikiből

Győr, 1852. május 21. – Bp., 1910. január 28.: polgármester.

Fia: Z. László. – Testvére: Z. Kálmán.

1887. július 11-étől Győr polgármestere. Városvezetői működésének kezdetén választották 1888 tavaszán Kossuth Lajost Győr díszpolgárává. Kossuth Lajos temetésén személyesen vezette a városi küldöttséget. A városi közigazgatás mechanizmusának megváltoztatásában, a lakosság tájékoztatásában fontos szerepet szánt az 1889. március 15-étől induló Győr szab. kir. Város Hivatalos Értesítőjének. Győr városát ipari, kereskedelmi, kulturális központtá kívánta kiépíteni. Szombathellyel, Sopronnal vívott küzdelemben szerezte meg a királyi táblát Győrnek. Az ítélőtábla tisztviselői számára ugyanebben az időben városi bérházak épültek. A 90-es évektől igen jelentős vasúti beruházásokra került sor, melyekhez Baross Gábor közmunka-és közlekedésügyi miniszter, Győr országgyűlési képviselője nyújtott értékes segítséget. Új vasúti pályaudvar, teherpályaudvar, felüljáróhíd jelzik e téren a nagy építkezéseket. 1892-ben új 80 ágyas közkórház építését fogadta el a városi közgyűlés, mely 1895-re épült fel. 1890-ben a kormány 5 új kereskedelmi és iparkamara felállítását határozta el, melyek egyikét Győrött szervezték meg. 1897-ben felépült a Frigyes-laktanya. A 90-es évek elején épült újjá a sétatéri nagyhíd és a hosszúhíd. Különösen nagy figyelmet, rendkívüli energiát fordított az igényeknek megfelelő, ugyanakkor a város nagyságát is szimbolizáló új városháza megépítésére. 1892–93-ban épült fela Győri Magyar Kir. Állami Főreáliskola új épülete, melynek létesítéséhez 55 000 forinttal járult hozzá a város. Ezt követte a Felső Kereskedelmi Iskola, a Magyar Kir. Állami Fa-és Fémipari Szakiskola, az I. sz. Polgári Fiúiskola alapítása, melyek rövid időn belül új épületet is kaptak. Megfelelő telekárakkal és adókedvezményekkel indult meg az ipari üzemek létesítésére a vállalkozók idecsalogatása. A városfejlődés szempontjából nagy jelentőségű volt 1896-ban a Magyar Waggon-és Gépgyár megalapítása. 1906. december 31-ei hatállyal került nyugállományba. Hivatalának utolsó hónapjait betegen töltötte, így őt az 1906. december 13-án megválasztott Wennes Jenő helyettesítette hivatalában.

Hamvai ma az új köztemető díszsírhelyén nyugszanak, síremlékét Horváth Adorján készítette 1929-ben. Halála évében utcát neveztek el róla, mely 1948-ig viselte nevét. A rendszerváltozást követően ismét van utcája Zechmeister Károlynak, ahol emléktábla is megörökíti emlékét.

(B. J.)

Felhasznált irodalom

GYK 1888. márc. 15. – GYH 1901. aug. 29., 1910. jan. 19., jan. 29., jan. 30., 1910. febr. 1., febr. 2. – DH 1910. jan. 30., febr. 2. – Völgyi Ferenc: Győr gazdasági élete 1867-től napjainkig. Győr, 1940. p. 50–55. – GYVT p. 260–265. – Vörös Károly: Gazdaság és társadalom a dualizmus korában = Győr: várostörténeti tanulmányok. Győr, 1971. p. 353. – GYVM p. 10–11 – Kisalföldi kalendárium 1989. Győr, 1989. p. 80– 83. – Tóth László: Zechmeister Károly, a vállalkozó győri polgármester = Vállalkozó polgárok a Dunántúlon a dualizmus korában. Veszprém, 1995. Bana József: Győr polgármesterei = GYTKN 77–95. – EEGYK p. 229–230., 337.

Szakirodalmi rövidítések