Xántus János, csíktapolczai

A Győri Életrajzi Lexikon wikiből

Csokonya, 1825. október 5. – Bp., 1894. december 13.: világuta­zó.

Szülők: X. Ignác, Szidnai Terézia. Felesé­ge: Doleschal Gabriella.

A gimnázium első évét a Pannonhalmi Szent Be­nedek-­rend Győri Főgimnáziumában vé­gezte, majd Pécsre került a püspöki líce­umba. Pécsett 1844–45-­ben magánúton vé­gezte el a jogtudomány két évfolyamát, 1847-­ben Pesten ügyvédi vizsgát tett. 1848 nyarán a nemzetőrség szervezője Somogy­ban, majd tüzér a pákozdi ütközetben. Fog­ságba esett, besorozták az osztrák hadse­regbe közlegénynek. Csapatától megszö­kött, 1850-­ben Londonba, majd Ameriká­ba utazott. Volt újságkihordó, matróz, bol­tossegéd, könyvkereskedő, zongoratanár, gyógyszerész, nyelvtanár, csatornaásó, ku­bikos. Eközben idehaza családja 1856 ele­jén Csokonyáról Győrbe, a Városház utca 19. számú házba költözött. 1856 decembe­rétől ide küldte Amerikából írott leveleit. E leveleket Prépost István Pesten 1858 nyarán megjelentette Levelek Éjszak-­Ame­rikából címmel. 1858 őszére elkészült az Utazás Kalifornia déli részeiben c. kötet kézirata, mely 1860 elején jelent meg Pes­ten. Publikációi, állat-­és növénytani gyűj­tőmunkájának elismeréséül a Magyar Tu­dományos Akadémia 1859 decemberében levelező tagjává választotta. 1861 októbe­rében amnesztiát kapott, november 18-­án érkezett vissza Győrbe, családjához. Győr megye a törvényhatósági bizottság tiszte­letbeli tagjának választotta. A Győri Köz­lönyben megjelentette a nyugat­mexikói utazásairól készült leveleit. 1862. június 22­én visszautazott New Yorkba. Utazásá­nak egyes állomáshelyeiről színes tudósí­tásokat küldött a győri lap számára Leve­lek külföldről címmel. 1862 decemberében az USA mexikói konzuljának nevezték ki manzanilliói állomáshellyel.1864.július 16-­án ismét hazajött, Győrött megírta a Magyar gőzhajózás érdekében c. értekezését, amely a Győri Közlönyben jelent meg négy rész­ben. 1865 őszén végleg Pestre költözött, ő lett az állatkert első igazgatója. 1868 vé­gén kelet-­ázsiai gyűjtőútra ment, a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményét gazdagí­totta. 1870­-től a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának őre lett.

Hamvait a Kerepesi temető díszsírhelyén helyezték örök nyugalomra. 1951­-ben Győrött múzeu­mot neveztek el róla.

(T. L.)

Műveit ismerteti

SZINNYEI.

Felhasznált irodalom

GYK 1861. okt. 27. p. 348., nov. 21. p. 371., nov. 24. p. 375., 1862. jan. 23. p. 28., febr. 2. p. 37., febr. 16. p. 54. okt. 9. p. 323., dec. 21. p. 407., 1864. febr. 18. p. 54., jún. 17. p. 230., júl. 24. p. 293., aug. 11. p. 258., 1866. aug. 12. p. 255., szept. 9. p. 287., 1869. jan. 14. p. 15., ápr. 8. p. 111., ápr. 11. p. 115., 1872. jún. 20. p. 231., aug. 18. p. 301., 1873. okt. 26. p. 371., dec. 18. p. 431. – Vahot Imre: Hazai utazásom naplójából = Napkelet 1862. júl. 6. – SZINNYEI – Sándor István: Xán­tus János. Bp., 1970. – Für Lajos: Világjáró magya­rok. Bp., 1990. – KML – Főispáni iratok 378/1865., 554/1865. – GYSZKVPI. – Xántus család iratai = Xántus János Múzeum Helytörténeti tár. – EE­GYK p., 125., 188., 334.

Szakirodalmi rövidítések