Virághalmi (1851-ig Blumentritt) Ferenc

A Győri Életrajzi Lexikon wikiből

Rév-Komárom, 1826. szeptember 5. – Kiscell, 1875. szeptember 24.: író, katonatiszt.

A középiskolát a komáromi bencés gimnáziumban kezdte, majd a Pannonhalmi Szent Benedek-rend Győri Főgimnáziumában fejezte be 1841-ben. 1842-ben Kecskeméten belépett a piarista rendbe. 1846-ban a rend a kolozsvári akadémiára küldte latint, bölcseletet tanulni. 1848 augusztusában a temesvári nemzetőrség tüzére, szeptembertől a 23. győri honvédzászlóalj segédtisztje. Görgey VII. hadtesténél 1848 karácsonyán a Győr körüli sáncokban védelmezte a várost. 1849 májusában nyitrai térparancsnok, júniusban itt léptették elő századossá. Júliusban három sikeres rohamot vezetett az ácsi erdőben lezajlott véres csatában. Ezután csapatával sodródva Világosnál letette a fegyvert. Két hónapi bujdosás után, tiszti rangjától megfosztva besorozták közlegényként az 56. császári ezredbe. Itáliába került, 1851 őszén szerelt le. Piarista rendfőnöke elutasította visszatérését a rend kötelékeibe. Nagydémen nagybátyjánál, Szilágyi Sándornál lelt otthonra. Innét küldte első írásait a Vasárnapi Újságnak, az Üstökösnek és a Győri Közlönynek. Itt magyarosította nevét Virághalmira. Ekkor írta A fegyverkovács címú regényét, mely irodalmi sikert hozott számára. Másik regényét (Törökvilág Győrben) mecénásának, Sziklósi Szabó Kálmán alispánnak ajánlotta, a történelmi adatokat pedig Ráth Károly barátjától, a megye tudós levéltárosától kapta. E mű színpadi változatát Hidassi Elek színtársulata mutatta be Győrött. 1860–61-ben egyik fő szervezője Győrött a 48-as honvédek mozgalmainak. Zichy Ottóval Honvédsegélyező Egyletet szerveztek. Ezután Pestre költözött, ahol háza hamarosan a fiatal ellenzéki írók találkozóhelye lett. 1864-től lett a Pester Lloyd munkatársa. 1867-ben ismét Győrbe jött, a negyvennyolcasokból álló megyei tisztikarban aljegyző lett. Ezt követően a Honvédelmi Minisztériumban jelentkezett szolgálattételre, és a nagyszombati 57. honvédzászlóaljhoz került csapatszolgálatra. Másfél év után innét ment nyugállományba. 1875 nyarán hosszabb látogatásra ment Hollósy Jusztinián celldömölki bencés apáthoz. Ott érte a halál.

(T. L.)

Művei

  • A fegyverkovács. Győr, 1859.
  • Törökvilág Győrben. 1–2. köt. Pest, 1859.
  • A király védencei 1–2. köt. Győr, 1862.
  • Egy cserepár naplója. 1–2. köt. Pest, 1866.

Felhasznált irodalom

GYK 1861. jún. 6. p. 177., 1875. szept. 26. p. 2., 1880. jún. 15. p. 2. – Lám Frigyes: VirághalmiFerenc. 1824–1875. = A győri Magyar Kir. Állami Leánygimnázium évkönyve az 1926/27. iskolai évről. Győr, 1927. p. 3–14. – MÉL – UMIL – Virághalmy Lea: Virághalmi Ferenc. 1826–1875 = Arrabona 35. köt. Győr, 1997. p. 261–276.

Szakirodalmi rövidítések