Telekesi István, telekesi, debrétei

A Győri Életrajzi Lexikon wikiből

Csömöte, 1633. augusztus 20. – Eger, 1715. március 3.: római katolikus püspök.

Tanulmányait Sopronban, Nagyszombatban, Bécsben és Rómában végezte. Rozsnyón, majd Hárskúton működött, 1667-től sárvári plébános. 1673-tól győri kanonok, Széchényi György püspök megbízásából ő irányította a székesegyház felújítási munkáit. Lakóháza udvari falán (Káptalandomb 13.) Patrona Hungariae-szobrot állíttatott. 1682-től győri őrkanonok. 1699-től egri püspök. Rákóczi híve volt, szerepet vállalt a szabadságharcban. Mint őrkanonok, az 1683-i török veszedelem idején az egyházmegye iratait, értékeit, a hermát biztosabb helyre menekítette. Nyomtatásban jelent meg halotti beszéde. Korábban ismeretlen verses munkája a „Gúnyének Platty Sándorról”. Kéziratban maradt művei közül igen fontos az Arca Noe, az egyházmegye történetének első tudományos igényű összefoglalása. A korábbiaknál sikeresebben készített püspöki és kanonoki névjegyzéket. 1709-ben Rákóczi-párti állásfoglalása miatt megfosztották püspöki tisztségétől, és ezt csak fellebbezés után, 1711-ben kapta vissza.

(G. F.)

Művei

  • A világ pompás dicsöségének sietsége… Bécs, 1682.
  • Flores Precum Devotioni Piarum Mentium. Tyrnaviae, 1702.

Felhasznált irodalom

Szabady Béla: Telekesy István, egri püspök, a győri egyházmegye történetírója = GYSZ 1941. p. 1–17. – Vásárhelyi J.: A győri Székesegyházi Könyvtár possessorai = Magyar Könyvszemle 1980.– EEGYK p. 111–112.

Szakirodalmi rövidítések