Szeghy Ernő Sándor, dr.

A Győri Életrajzi Lexikon wikiből

Pest, 1872. november 5. – Pápakovácsi-Attyapuszta, 1952. március 4.: ciszterci apát, később karmelita szerzetes.

Szülei: dr. Szeghy Miklós, Garlathy Olga.

Tanulmányait znióváraljai népiskolában kezdte, majd Zsolnán, Lőcsén, Pécsett, Zircen és Egerben járt gimnáziumba. 1890. augusztus 19-én lépett be a ciszterci rendbe. Az érettségit követően a budapesti Bernardium-Ciszterci-rendi Katholikus Hittudományi és Tanárképző Főiskolán, majd öt évig az innsbrucki egyetemen tanult. Az egyetem után a zirci apát segédjegyzője, másfél esztendeig Porva községben plébános. Ezután Innsbruckban teológiai doktorátust szerzett. 1900–1903 között Japánban Adamóczi Ambró Béla japán követ és meghatalmazott miniszter fiának nevelője. 1904–1905-ig a bajai ciszterci gimnázium hittantanára, 1905–1910 között a Bernardiumban tanított, ezután Rómába került, ahol 1910–1915-ig a ciszterci rend prokurátora, majd fossanouvai ciszterci apát. 1916–1917-ben a svájci Fribourgban tevékenykedett. 1917. szeptember 26-án Bécsben az osztrák apáti tanácskozáson jelentette be lemondását, majd kilépett a ciszterci rendből. Grazban és Győrött töltötte karmelita szerzetesi újoncévét, és 1919. április 9-én Győrött letette a karmelita rend szerzetesi fogadalmát, újoncmester lett, és 1930 nyaráig Győrött élt. Ezután a keszthelyi karmelita zárdában folytatta szolgálatát. 1944-től 1950-ig ismét Győrben rendi elöljáró.

(B. Z.)

Művei

  • Japán. Bp. 1905. – Jézus Krisztus élete, szenvedése, győzelme. P. Berthe művének fordítója. Bp. 1906.
  • A buddhizmus és kereszténység. Bp. 1909.
  • Szent Terézia és a kármeliták. Bp., 1921.
  • A belső várkastély kapuja: Gondolatok az imáról. Bp., Szent István Társulat, 1923.
  • Avilai Szent Teréz: A tökéletesség útja (fordította ... Ernő atya sarulatlan kármelita). Bp., 1923.
  • Emlékeim. Kassa, Veritas, 1944.

Felhasznált irodalom

Szeghy Ernő: Emlékeim. Kassa, 1944.– HA Pápakovácsi 1952.

Szakirodalmi rövidítések