Sándor István, szlavniczai és lukai

A Győri Életrajzi Lexikon wikiből

Luka, 1750. augusztus 11. – Bécs, 1815. március 29.: író, bibliográfus.

Szülők: Sándor Ferenc, Motesiczky Borbála.

Iskoláit a nyitrai piaristáknál és a nagyszombati jezsuitáknál végezte. Nagykorúsága után birtokán gazdálkodott. 1777–1778 telén németből lefordította és kiadta Gellertnek G. svéd grófné élete című művét. 1784-ben Bécsbe költözött. 1786–1791 között Itáliában, Németországban, Angliában, Franciaországban és Svájcban járt. Révai Miklóssal való együttműködésének eredményeként jelent meg Győrött 1791-ben a Hevesi Lajos átdolgozásában ma is olvasott Jelky András kalandjainak fordítása német eredetiből. Ugyancsak ebben az évben indította meg Sokféle című enciklopédikus folyóiratát, amely 1808-ig 12 kötetben jelent meg. 1792-ben Ovidius Metamorphosisának öt könyvét fordította le és adta ki, egy év múlva pedig úti jegyzeteit tette közzé. Fő műve az 1803-ban ugyancsak Győrött, Streibignél megjelent Magyar Könyvesház. A magyar könyvek összeírásában Révai Miklós, Virág Benedek, Kultsár István, valamint debreceni és nagyenyedi könyvtárosok segítették. Ez a munkája az első magyar nemzeti bibliográfiának tekinthető. 1815-ben önkezével vetett véget életének.

1793-ban megfogalmazott végrendeletében 10 ezer forintot, könyvtárát és egyéb gyűjteményeit a Magyar Tudományos Akadémiára hagyta, ugyanennyi összeget hagyott szociális célokra is.

(Sz. J.)

Művei

  • Jelky András kalandjai. Győr, 1791.
  • Sokféle. 1–12. köt. Győr – Bécs, 1791–1808.
  • Egy külföldön utazó magyarnak jó barátjához küldetett levelei. Győr, 1793.
  • Magyar Könyves-ház. Győr, 1803.
  • Toldalék a magyar – deák szókönyvhöz. Bécs, 1808.

Felhasznált irodalom

Kókay György: Sándor István, az első magyar bibliográfus. 1750–1815 = Könyvtáros 1957/2. p. 105–107. – Kozocsa Sándor: A magyar nemzeti bibliográfia kezdetei. 1792–1818 = Magyar Könyv-szemle 1962/1. p. 68–71. – MÉL – SZINNYEI – Kisalföldi könyvesházak. Győr, 1981. p. 14–16. – GYISB p. 637.

Szakirodalmi rövidítések