Richter János

A Győri Életrajzi Lexikon wikiből

Győr, 1843. április 4. – Bayreuth, 1916. december 5.: karmester.

Szülők: Richter Antal, Csazenszky Jozefa.

Zenei tehetsége már kora gyermekkorában megmutatkozott. Tanulmányait édesapja irányítása alatt végezte. Nyolcéves korában a Hummel-kvintettben zongorázott. Bécsben az udvari kápolna konviktusában nevelkedett. 1860–65-ben a konzervatóriumban L. Richardnál kürtölni, Heisslertől hegedülni tanult, de más hangszerekkel is megismerkedett. 1862–66 között a Kärtnertor Theater zenekarában kürtös. 1866-ban Esser Henriknél partitúraolvasást tanult. 1866–67-ben Wagner rábízta a Mesterdalnokok partitúrájának lemásolását, szoros szakmai és baráti kapcsolat alakult ki közöttük. Karmesterként működött Pesten és Bécsben. 1871–75-ig a pesti Nemzeti Színház karnagya volt. A Liszt-jubileum alkalmából a Krisztus-oratóriumot dirigálta. Az 1875–1900 közötti időszakban a bécsi udvari opera karnagya, a Bécsi Filharmonikusok vezetője, az udvari zenekar dirigense. 1876-tól a bayreuthi Wagner-előadások ünnepelt vezetője. 1885-ben a birminghami ünnepségek karmestere. 1900-tól 1910-ig, nyugalomba vonulásáig a manchesteri Hallé Szimfonikus Zenekar és a londoni Covent Garden Színház német előadásainak dirigense. Nevéhez fűződik Dohnányi d-moll szimfóniájának (1902) és Bartók Kossuth-szimfóniájának manchesteri bemutatója. 1912-ben Bayreuthba költözött, s életének utolsó éveit visszavonultságban töltötte.

Szülőházán emléktábla őrzi nevét. 1971-ben utcát neveztek el róla Győrött. 1979-től emlékére országos fafúvósversenyt szerveznek zeneművészeti szakközépiskolásoknak. A győri zeneművészeti szakközépiskola névadója 1992/93-tól. 2001-től Győrött hangverseny- és konferenciaterem viseli nevét.

(G. N. E.)

Művei

  • Emlékezések. H. n., 1893.
  • Levelek Wagnernek. H. n., 1924.

Felhasznált irodalom

GYK 1877. dec. 2. p. 3. – MVV p. 203. – GYVZÉp. 333–354. – ZL – MÉL – BRZL 3. köt. – Richter János: 1843–1916: Richter János emlékkiállítás katalógus. Győr, 1997.

Szakirodalmi rövidítések