Raab, Keresztély

A Győri Életrajzi Lexikon wikiből

Lőcse, 1787. január 11. – Győr, 1864.február3.:ötvös.

Testvére Matthias és Gottlieb. Felesége: Anna Böhmer.

1800-tól 1805-ig Johann Kolbenheyer inasa Lőcsén. Győrben 1810.december 19-én nyert polgárjogot. 1812-ben már a belvárosban lakott. 1817. május 2-án a Fehérvári kapu mellett agy házat vásárolt. 1820-tól 1828-ig, majd 1836-tól 1855-ig a győri ötvöscéh első céhmestere. 1844-ben huszonöt forintot adományozott egy Győrben létesítendő református főiskola felépítésére. Műhelyében 25 inast nevelt,köztük három fiát. Művei között főként evőeszközöket, asztali edényeket, só- és cukortartókat, valamint fogadalmi tárgyakat, keresztelőérmeket találunk. Stílusa fokozatosan egyszerűsödött, és gyakran öntőminta segítségével mintázta tárgyainak díszítményeit. Korai művei közül kiemelkedik egy gyermekalakos sótartópár (1810 k.,Iparművészeti Múzeum), három empire kávéskanna (1810 k., magántulajdon), egy fanyelű tejszíneskanna (1819, magántulajdon),egy kariatidás (1821, magántulajdon), valamint egy kígyóalakos sótartópár (1824, Iparművészeti Múzeum). Fogadalmi tárgyai közül több a győri székesegyházban látható. A Xántus János Múzeum tégla alakú cukrosdobozát őrzi (1827). Az 1840-es évek közepétől műveinek száma csökken, s nincs közöttük reprezentatív célokat szolgálódarab.


(N. M. J.)

Felhasznált irodalom

Grotte András: Egy magyarországi ötvösdinasztia – a Raab család = Művészettörténeti Értesítő 1989/1–4.p.110–135.

Szakirodalmi rövidítések