Peresztegi János

A Győri Életrajzi Lexikon wikiből

?, 1603 k. – Győr, 1662 k.: ötvös.

Szülők: Dorothea Kis, Könyves Ambrus. Felesége: Szabó Elizabetha.

A 18. század egyik legjelentősebb győri ötvösmestere volt. 1647-től nemesi címeres levél birtokosa. A városi önkormányzat tagja, többször vezetője. 1633-tól esküdt, hadnagy, majd főhadnagy, 1644-ben városi kamarás, 1646-tól 1662-ig vármegyei esküdt és szolgabíró, 1653-ban, 1658-ban és 1659-ben városbíró. Ötvösként 1628-ban találkozunk nevével, ekkor a győri céh tagja, amelynek legkorábban 1633-tól céhmestere, előbb 1644-ig folyamatosan, majd 1646 és 1651 között. Díszfegyvereket aranyozott és ezüstözött, valamint arany és ezüst ékszereket, öveket, használati és díszedényeket és aranyozott ezüst egyházi tárgyakat készített. Legkorábbi jelzett munkája, egy 1634-ben készített fedeles kupa egykor a győri református egyház tulajdona volt. A bécsi Dorotheum árverésén bukkant fel egy aranyozott ezüstserlege (1628–1634 között). Megtalálhatók művei a Győri Egyházmegyei Kincstárban (kehely, 1637), a bogyoszlói római katolikus templomban (kehely, 1641, Győri Egyházmegyei Kincstár állandó kiállítása) és a mezőörsi református templomban (kehely és paténa, 1641). A Győri Egyházmegyei Kincstárban látható két kelyhe szerepelt 1993-ban a Xántus János Múzeumban rendezett győri ötvöskiállításon.

(N. M. J.)

Felhasznált irodalom

Jankó László: Győri ötvösök a 16–19. században= GYSZ 1931. p. 415–446. – GYÖ1 p. 100–111.

Szakirodalmi rövidítések