Péczeli József

A Győri Életrajzi Lexikon wikiből

Putnok, 1750 – Komárom, 1792. december 4.: református lelkész, író, műfordító.

Tanulmányait Szikszón kezdte, 1767-től 78-ig a debreceni kollégium diákja. 1777 szeptemberétől egy évig a debreceni főiskola seniora. A debreceni consistorium segítségével 1778-ban néhány hónapig Lipcsében, Jénában és Bernben tanult. A leghosszabb időt – 1779–1782-ig – Genfben, francia nyelvű környezetben töltötte, majd Utrechtben tanult tovább. 1783-ban, teológiai vizsgái után felszentelték. 1783. október 5-étől Komáromban lelkész. Emellett 1787-től a Dunántúli Egyházkerület főjegyzője. Komáromban „tudós társaságot” szervezett. Irodalom-és kultúraszervező tevékenysége 1789-től, a Mindenes Gyűjtemény című folyóirat beindításával teljesedett ki. Voltaire több tragédiájának tolmácsolásával a magyar nyelvű drámairodalmat igyekezett gazdagítani. Az ezópusi meséket La Fontaine modorában dolgozta át magyarra. Költeményei a Hírmondón kívül a Magyar Musában, a Magyar Múzeumban, az Orpheusban, a Magyar Kurírban is megjelentek.

(P. Gy.)

Műveit ismerteti

  • SZINNYEI.

Felhasznált irodalom

Takáts Sándor: Péczeli József élete Bp. 1887 – Gulyás Pál: Péczeli József élete és jellemzése Bp. 1902 – Bíró Ferenc: Péczeli József Irodalomtörténeti Közlemények 1965. p. 405–432., p. 557– 584. – Vörös Imre: Voltaire eposza és Péczeli magyar Henriás. Régi Magyar Költők tára XVIII. század I. p. 11–32.

Szakirodalmi rövidítések