Pálffy Miklós, erdődi gr.

A Győri Életrajzi Lexikon wikiből

?, 1552. augusztus 10. – Vöröskő, 1600. április 23.: hadvezér.

A „győri hős” Győr török alóli felszabadításának egyik meghatározó személyisége. Előkelő középnemesi család sarja. Az első magas rangú magyar katona és politikus, aki a bécsi királyi udvar elismert tagja lett a mohácsi csatavesztés utáni Magyarországon. 1565 körül került II. Miksa császár és király udvarába mint apród. A hatvanas évek végén elkísérte Rudolf főherceget európai körútjára, melynek során több nyelvet sajátított el. Hosszabb időt töltött Spanyolországban. 1572–1580 között a főherceg udvartartásának tisztségviselője. 1580-tól haláláig a pozsonyi vár kapitánya és a vármegye főispánja, a következő évtől magyar királyi főkamarás, 1582-től királyi tanácsos. 1581-ben testvéreivel együtt bárói rangra emelték. Két ízben a komáromi vár főkapitánya (1584– 1589, 1594–1600), folyamatosan a megye főispánja. Közben 1589-től bányavidéki és dunántúli, Esztergom visszafoglalását követően, 1594-től esztergomi főkapitány. Lényegében az egész Duna menti végvidék védelmének irányítója, a 15 éves háború kiemelkedő hadvezére. Alsó-Ausztria és Csehország rendjei haditettei elismeréseként honosították. 1598 márciusában az Adolf Schwarzenberg parancsnoksága alatt Győr felszabadítására összevont királyi csapatoknál a könnyűlovasság parancsnoka. Személyes bátorságával döntő szerepet játszott az erődváros elfoglalásában. Elismerésként díszkardot, aranyserleget, aranysarkantyús lovag címet kapott. Felesége, Fugger Mária a hatalmas augsburgi Fugger kereskedőcsaládból származott. Házasságával jutott a Pozsony megyei Vöröskő vára és uradalma birtokához. – Holttestét a pozsonyi Szent Márton-koronázótemplomban helyezték örök nyugalomra. Győrben a Dunakapu téren kettős szobor, a püspöki palota kertjében emlékoszlop őrzi tetteit. Utca és középiskola viseli nevét.

(Ge. L.)

Felhasznált irodalom

Remellay Gusztáv: Pálffyak = GYK 1859/1–6. – MNT – Jedlicska Pál: Adatok erdődi br. Pálffy Miklós a győri hősnek életrajza és korához 1552 –1600. Eger, 1897. – RNL – Mohl Antal: Győr eleste és visszavétele 1594–1598. Győr, 1914. –MÉL – Bodó László: Pálffy Miklós, a győri hős. Bp., 1992. – Julier Ferenc: Magyar hadvezérek. Bp., 1996. p. 213–220. – CSV p. 159., 208., 210., 212., 220., 222., 224., 235., 237.

Szakirodalmi rövidítések