Mentes Mihály, dr.

A Győri Életrajzi Lexikon wikiből

Süttör, 1891. május 25. – Győr, 1960. május 11.: római katolikus pap, költő.

Szülők: M. József, Horváth Veronika.

A Pannonhalmi Szent Benedek-rend Győri Főgimnáziumában érettségizett, majd teológiai tanulmányait doktorátussal zárta. 1914-ben szentelték pappá. 1918-ig belvárosi segédlelkész, majd a Papnevelő Intézetben tanulmányi felügyelő lett. 1924-től a szentírástudomány tanára, közben 1928–29 között a Dunántúli Hírlap főszerkesztője. 1937-ben a tanítóképző intézet internátusának igazgatója, a negyvenes évek második felében a hitoktatás egyházmegyei biztosa lett. Gimnazista korától írt verseket, néhány megjelent a Zászlónkban. 1920-ban jelentkezett önálló kötettel. Szép költői képekben jelenítette meg a dunántúli tájat. A teológus és a költő közös sikere a Szent Vagy Uram című énekes imádságkönyvbe írt énekszövegek (pl. Kezdődik az ének, Isten hazánkért). Vallásos témájú színműveket is írt, tudatosan kapcsolódva a liturgikus dráma és az iskolai színjáték hagyományaihoz. 1920-ban tagja lett a Kisfaludy Irodalmi Körnek, amelynek titkárává, majd 1942-ben társelnökévé választották. Utolsó lakhely: Káptalandomb 28. A székesegyház kriptájában nyugszik.

(G. F.)

Művei

  • Magyar bánat. Bp., 1920.
  • Fertő. Győr, 1921.
  • Muzsikál az erdő. Győr, 1927.
  • A lélek orgonál. Győr, 1933.
  • A remete éneke. Győr, 1938.
  • Új kereszt. Szeged, 1938.
  • Magyar imádság. Bp., 2001.
  • Isten hazánkért. (énekszöveg)
  • Kezdődik az ének. (énekszöveg)
  • Színj.: Szt. Ágnes. Győr, 1922.
  • Felhők. Győr, 1928.
  • A Fertő tündérei.
  • Márc. 15. a Felvidéken 1920-ban.
  • Az orosz kém.
  • Petőfi álma.
  • Üdvözlégy Mária.
  • Zrínyi.

Felhasznált irodalom

GYPT p. 126., 178. – GYKVÉM p. 154 – Marék Antal: Mai dunántúli lirikusok. Szombathely, 1939. MIL – SDJ p. 215. – HA Győr 350/1960.

Szakirodalmi rövidítések