Major István

A Győri Életrajzi Lexikon wikiből

Győr, 1819. július 17. – Szanád, 1890. október 6.: tüzér hadnagy, gabonakereskedő.

1848-ban nemzetőrnek jelentkezett. Részt vett a Jellasics elleni győztes csatában, majd a schwechati ütközetben. A komáromi erődvárba vették fel honvédnek, a komáromi Csillagvár melletti ütközetben tüzér volt. Görgey a budavári győzelem után tűzmesterré léptette elő, később tüzér hadnagyként harcolt. A szabadságharc bukása utáni években ő lett a győri gabonanagykereskedők délvidéki megbízottja. Szanádon házat vásárolt, személyét közmegbecsülés övezte. 1877-ben Torontál vármegye törvényhatósági bizottságának tagjává választották. 1886-ban tollba mondta lányának negyvennyolcas emlékeit. A jómódban élő Major családot 1889-ben kirabolták, s a megbízóitól gabonavásárlásra kapott pénz eltűnt. El kellett adnia házát, földjét és kertjét. Öngyilkos lett.

(T. L.)

Művei

  • Honvédélményeim 1848–49ből. Bp., 1973.

Felhasznált irodalom

Major István: Honvédélményeim. Szeged, 1992.

Szakirodalmi rövidítések