Lukács Sándor, erzsébetvárosi

A Győri Életrajzi Lexikon wikiből

Magyarhomorog, 1823. május 23. – Bizanos, Franciaország, 1854. június 8.: ügyvéd.

Felesége: Christen Róza.

1840–42 között végezte el a győri Kir. Jogakadémia jogi karát. Bihar vármegyében tiszteletbeli aljegyző. 1846-ban visszatért Győrbe. 1847-től az Olvasóegylet választmányi tagja. Az 1848. március 3-án Pozsonyban elfogadott felirati javaslatot másnap felolvasta a győri színházban, a nagy kávéházban és a Bárány vendéglőben. 1848. március 15én 6–8 ezer főnyi tömeg előtt szónokolt a főtéren. 1848. március 19-én Győrben megjelent a Magyarok, figyeljetek c. röpirata. Győr országgyűlési követének választották. 1848. szeptember 21-étől győri kormánybiztos. A schwechati „megfutamodás” után a győri nemzetőrséget lefegyverezte, egyben kirendelte a lakosságot a Győr körüli erődítmények építésére. A Győrbe bevonuló császáriak ingóságait lefoglalták. 1849. január 9-étől az egész magyar lovas-és gyaloghadsereg hadfelszerelési kormánybiztosa. Május 10-én a Győr városi, május 12-én a megyei közgyűlésben mondott beszédet, s visszahelyezte elvbarátait a vezető tisztviselői állásokba. 1849 végén külföldre menekült.

Győrött ipari szakmunkásképző és szakközépiskola (1990), egy belvárosi utca, emlékoszlop és egy bronz dombormű őrzi emlékét.

(T. L.)

Művei

  • Zsebkönyv. Az árva megyei szűkölködők felsegélésére. Debrecen, 1846.
  • Versek és elbeszélések. Debrecen, 1846.

Felhasznált irodalom

Pesti Napló 1850/39. – GYK 1861. febr. 14. p. 50–51. – Magyar Sajtó 1861/44. – Abauj-Kassai Közlöny 1878/46. – Fővárosi Lapok 1889/107. – SZINNYEI – PNL – Acsay Ferenc: Rónay Jácint János élete. Győr, 1906. – Kempelen Béla: Magyar nemes családok. Bp., 1911–1932. 6. köt. p. 436. – MÉL – Balázs Péter: Lukács Sándor = Petőfi és kora. Bp., 1970. p. 639–690. – K 1973. máj. 23. p. 4., 1990. márc. 15. p. 4., 1991. márc. 27. p. 6. – GYFBPFI p. 297. – Szávay – EEGYK p. 150– 151.

Szakirodalmi rövidítések