Liszkay József

A Győri Életrajzi Lexikon wikiből

Balatonszőlős, 1809. ok­tóber 18. – Budapest, 1888. május 13.: ref. lelkész.

Elemi iskoláit Szentgálon, a gim­náziumot és a teológiát Pápán végezte. 1832-­től a IV. gimnáziumi osztályban taní­tóként, majd Szőnyben akadémiai rektor­ként dolgozott. 1836­-tól segédlelkész Felső­örsön. 1837­-ben a bécsi teológián, majd az 1838– 39­-es tanévben a berlini egyetemen tanult. 1839-ben a dadi gyülekezet lelké­sze. 1843­-ban visszakerült Pápára mint teológia tanár, majd ugyanitt 1848–55 kö­zött lelkészként működött.

1855­-től 1872. december 26­-áig – lemondásáig – győri lel­kész. A Győrben töltött ideje alatt jelent meg az a királyi pátens, amely beavatko­zott volna a protestáns egyházak belső éle­tébe. A nyílt parancs ellenére Liszkay ezt nem hirdette ki, így sikerült megvédenie a győri gyülekezet régi jogait. A presbitériu­mot újjászervezve próbálta megújítani a helyi református iskolai oktatást. Külön nőtanítót foglalkoztatott. 1863­-ra pedig új emeletes parókiát építtetett az egyház szá­mára, az egykori Vörös Ökör fogadó he­lyén. A kiegyezés évében kieszközölte, hogy a város a felekezet népessége arányában támogassa a gyülekezetet.

Háromszor is sajtó alá rendezte a Helvét Hitvallás ma­gyar fordítását. 1873­-tól 1877 tavaszáig újra pápai lelkész volt, majd nyugdíjasként Bu­dapestre költözött. Apósának, Tóth Ferenc­nek jelentős kézirat­-és könyvhagyatékát a Magyar Nemzeti Múzeumra, illetve a pá­pai főiskola könyvtárára hagyta.

(P. Gy.)

Művei

  • Helvét hitvallás. Iskolai és magán haszná­latra. Pápa, 1852.
  • A nagy­-győri evan­geliumilag reformált egyház múltja és je­lene összefüggésben hazánk politikai és val­lásos mozgalmaival. Győr, 1868.
  • A pá­pai evang. reform. egyház levéltára 1510– 1811. Pápa, 1875.
  • Tóth Ferencz dunán­túli superintendens életrajza. Budapest, 1877.

Felhasznált irodalom

GYRET

Szakirodalmi rövidítések