Lőrincz József

A Győri Életrajzi Lexikon wikiből

Csönge, 1930. december 25. – Bp., 1990. július 24.: építész­mérnök.

A Budapesti Műszaki Egyetemen ta­nult. 1955­-től a budapes­ti LAKÓTERV, 1963­-tól a Győri Tervező Válla­lat tervező építésze, mű­teremvezetője, később főépítésze. 1958–1960 között elvégezte a Magyar Építőmű­vész Szövetség mesteriskoláját, melynek később mestere lett. 1981­-től az Országos Műemléki Felügyelőség tervezője Buda­pesten, 1982–1986 között az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium helyettes osz­tályvezetője, 1986-­tól haláláig a LAKÓ­TERV igazgatója. Budapesten tervezett ke­reskedelmi épületeiért 1967­-ben Ybl Mik­lós­-díjat kapott.

Újszerű ipari épületeivel – a Magyar Vagon-és Gépgyár számára ter­vezett acélszerkezetű, tágas ipari csarno­kaival – iskolát teremtett a magyar építé­szetben. Számos csarnok, szociális épület, üzemi iroda és orvosi rendelő mellett 1969 –1972-­ben ő tervezte az MVG hatalmas acél­-és szürkevasöntödéjét. Második Ybl Miklós­-díját 1974­-ben utóbbi épületegyüt­tes tervezéséért kapta.

(W. G.)

Alkotásai

  • Szupermar­ket és vendéglátóegység. (Üllői út) Bp., 1960–1963.
  • Lakóházak. (Szent István út) Győr, 1969–1972.
  • Ifjúsági Ház. Győr, 1971 –1973.
  • Vaskakas taverna. Győr, 1972– 1973.
  • Európa Szálló. (Hárshegy) Bp., 1974.
  • Sportcsarnok. (Kiskút) Győr, 1974–1976.
  • Magyar Vagon­-és Gépgyár vendégháza. (Káptalandomb) Győr, 1978–1981.
  • Szociá­lis Otthon és Öregek Háza. (Kálóczy tér) Győr, 1978–1980.

Felhasznált irodalom

MÉPL p. 181. – K 1990. aug. 7. p. 5. – Magyar Építőművészet 1990. 6. sz. p. 58. – ÉMA p. 43., 46., 58., 60., 140., 206., 273., 364., 452., 455., 459., 462., 463.

Szakirodalmi rövidítések