Kovács Pál, dr.

A Győri Életrajzi Lexikon wikiből

Dég, 1808. július 1. – Győr, 1886. augusztus 13.: író, orvos.

Szülők: Kovács Ferenc, Eőry Julianna. Feleség: Welsz Etelka.

A Pápai Református Főiskolát és Theológiai Akadémiát 1824-ben fejezte be.Pozsonyban németül tanult, 1827-től Pesten orvosi tanulmányokat folytatott. Már pozsonyi időszakában elkötelezte magát az irodalom mellett, vígjátékokat, drámákat, regéket, elbeszéléseket írt egész élete során. Orvosdoktori értekezését A nevendék nőnem címen írta 1833-ban. Az MTA levelező tagjává választották. 1835-ben telepedett le Győrben. Még ebben az évben Kálóczy Lajossal és Zmeskál Sándorral megalapították a Győri Olvasó Egyletet. A Kisfaludy Társaság tagjává választották. 1845-ben egyik alapító kezdeményezője a Győri Magyar Színházegyletnek. Az 1847. január 2-án megjelent Hazánk című lap szerkesztője. 1849 után a Győri Közlönyben és a Hölgyfutárban jelentek meg írásai. 1862–1867-ben elnöke a Győri Ének-és Zeneegyletnek. 1881-ben Karika Antal orvoskollégájával írói és művészeti kört létesített, elnöke volt a felújított színházpártoló egyesületnek, annak 1885-ös feloszlatásáig. Tagja a város törvényhatósági bizottságának, a tanítóképző igazgatótanácsának, a polgári leányiskola gondnokságának. Egy ideig elnöke a győri szabadelvű pártnak. Halálával az Aurora-kör utolsó tagja távozott az élők sorából. – A belvárosi temető felszámolása után hamvait a köztemető díszsírhelyére vitték át. Az utcát ahol lakott, 1908-ban róla nevezték el, lakóházára emléktáblát helyezett el Győr város közönsége. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat győri szabadegyetemét 1962–77 között róla nevezték el. 1991 óta nevét viseli a Győr-Moson-Sopron megyei Önkormányzat közművelődési díja.

(T. L.)

Műveit ismerteti

GULYÁS, MÉL, MNBK, SZINNYEI, UMIL.

Felhasznált irodalom

GYK 1867. máj. 16. p. 155., 1870. máj. 19. p. 171., júl. 14. p. 236. – GYMVEL p. 259–263. – Vadnai Károly: Emlékbeszéd Kovács Pál, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja fölött = MTA Emlékbeszédek. Bp., 1887. 4. köt. 8. sz. – Koltai Virgil: Dr. Kovács Pál élete és működése. Győr, 1889. 155 p. – Klauber Frigyes: Kovács Pál mint novellaíró. Bp., 1900. – Pitroff Pál: Kovács Pál irodalmi levelezése = Irodalomtörténet 1914/3.p. 180–187. – GYVZÉ p. 39–40. – Balogh Jenő: Megemlékezés Kovács Pálról = GYSZ 1936. p. 89–97. – Bánkúty Ernő: Kovács Pál és a Győri Ismeretterjesztő Egylet = GYSZ 1936. p. 115– 118. – Győry Elemér: Dr. Kovács Pál a református presbiter és gondnok. Pápa, 1937. – Bay Ferenc: Elfelejtett írónk, Kovács Pál: 1808–1886 = A Könyvtáros 1957/7. – Hegedűs András: Győr irodalmi örökségéből. Petőfi Sándor és a győri Hazánk. Győr, 1961. p. 29. – MIL – MÉL – Pernesz Gyula: Petőfi és Győr. Győr, 1973. – Gulyás Pál: Magyar írói álnév lexikon. Bp., 1978. p. 584. – Bugyi Balázs: Az első magyar orvosíró akadémikus: Kovács Pál (1828–1886) = Orvosi Hetilap 1980. p. 1089–1093. – SZINNYEI – Haugh Antal: Dr. Kovács Pál halálának 100. évfordulójára. Dég, 1986. – Kálmán Gyula: Nemzedékek éltető szelleme volt: Kovács Pál emlékezete = Műhely 1986/4. p. 60–67. – Magyar sajtóbibliográfia, 1705–1849. Bp., 1987. 1/1. köt. p. 474–475. – Sáry István: Emlékezés Dr. Kovács Pálra = GYT 8. köt. 1987. p. 191–202. – UMIL – GYISB

Szakirodalmi rövidítések