Keresztély Ágost, herceg

A Győri Életrajzi Lexikon wikiből

?, 1666. október 9. – Regensburg, 1721. augusztus 23.: római katolikus püspök.

Móric szász herceg fia.

Fiatal korában harcolt a török ellen, ott volt Buda ostrománál is. Papi pályára lépett, 1696-tól győri püspök. I. Lipót és I. József bizalmi embereként gyakran járt követségben, és gondosan látta el egyházkormányzati teendőit, a tridenti zsinat határozatainak végrehajtását. 1697. március 17-én történt a Mária-kegykép vérrel könnyezése. Oltár állítását kezdeményezte, 1701-ben díszes ezüstkeretbe foglaltatta a kegykép csodáját igazoló gyolcskendőt. 1698-ban bíboros, 1707-ben esztergomi érsek, de megtartotta a győri egyházmegye adminisztrálását. 1714-től III. Károly őt és utódait a prímási székben a Római Szent Birodalom Hercege címmel ruházta fel. Utolsó éveit a máriavölgyi zárdában töltötte. – Pozsonyban, a Szent Mártontemplom sírboltjában nyugszik. Smaragd mellkeresztje, egy aranygyűrűje és egy kora barokk aranyozott monstranciája a Győregyházmegyei Kincstár állandó kiállításán látható.

(G. F.)

Felhasznált irodalom

Kelemen Atanáz: Keresztély Ágost herceg katolikus restaurációs tevékenysége a győri egyházmegyében. Pannonhalma, 1931. – SDJ p. 56.

Szakirodalmi rövidítések