Kerényi György, dr.

A Győri Életrajzi Lexikon wikiből

Csorna, 1902. március 9. – Bp., 1986. december 30.: zeneszerző, karnagy.

Atyja dr. K. Alajos.

Bölcsész-és zeneakadémiai diplomájával 1925 őszén érkezett Győrbe. Óraadó a Győri Ének-és Zeneegylet zeneiskolájában az 1926–27-es tanévben. Magánúton zeneelméletet tanított, s több kórus vezetését vállalta. Kezdettől publikált a Győri Hírlapban. Szent Ferenc Naphimnuszának megzenésítése elismerést hozott számára. 1928 őszén jelentette meg a Gyermekkarok című alkotását. 1929-ben Kilenc leánykar című kötetével kapcsolódott a modern magyar zenéhez. Az 1929–1930-as tanévben díjtalan tanári állást vállalt a II. számú Polgári Fiúiskolában. Szervezői munkájának eredménye az 1928-ban és 1930-ban rendezett országos dalosünnepély Győrött. Itt született meg az Éneklő Ifjúság kórusmozgalom indításának ötlete. A győri években több Babits-verset zenésített meg. 1928. július 1-jétől a Győri Hírlap belső munkatársa. 1930 szeptemberétől 1931 júniusáig a berlini Collegium Hungaricum, 1932-ben a római Accademia Hungarica ösztöndíjasa volt. Hazatérve Bartók Béla népzenekutató munkatársa lett a Tudományos Akadémián 1940-ig. Ekkor készültek jelentős munkái, a Magyar Népzene Tára köteteiből az I. Gyermekjátékok, a II. Jeles napok és a IV. Párosítók: szöveg-és játékrendszerezéssel. A magyar zenepedagógia megújításában országos énekfelügyelőként nagy szerepe volt.

(O. H. M.)

Műveit ismerteti

  • MKL, ZL

Felhasznált irodalom

Műhely 1979. p. 63–66. – Grábics Frigyes: Bartók és Kodály Győrött a húszas években (kézirat) p. 28–39. – Maróti Gyula: Öt évszázad a magyar énekkari kultúra történetéből, 1480 – 1980. Bp., 1983. p. 94–132.

Szakirodalmi rövidítések