Kautz Gyula, dr.

A Győri Életrajzi Lexikon wikiből

Győr, 1829. november 5. – Bp., 1909. március 27.: közgazdász, jogtudós.

Szülők: K. Ignác, Kletzár Lujza. Felesége: :Zechmeister Emília. Testvére: K. Gusztáv.

A Pannonhalmi Szent Benedek-rend Győri Főgimnáziumában érettségizett. A győri Királyi Jogakadémia bölcseleti karának két évfolyamát 1846– 1847-ben végezte el. 1848-ban csatlakozott a győri nemzetőrökhöz, részt vett a schwechati csatában. 1848 őszén a pesti Királyi Magyar Tudományegyetem jogi fakultásán tanult, 1850-ben avatták doktorrá. Németország nagy hírű egyetemein (Berlin, Heidelberg, Lipcse), tanulmányozta a közgazdasági és államjogi történeti irányzatokat. 1851-ben a pozsonyi Királyi Jogakadémián segédtanár, 1853-ban a nagyváradi Királyi Jogakadémia rendes tanára. 1858-ban a budai Cs. Kir. József Ipartanoda közjogi és közigazgatási rendes tanára. 1861-ben az MTA levelező tagja. 1863-tól a pesti egyetem rendes tanára. 1865-től az MTA rendes tagja. 1865-től 1883-ig Győr országgyűlési képviselője. A budapesti Királyi Magyar Tudományegyetemen dékánnak, 1874-ben rektornak választották. 1875. június 25-én megkapta a Lipót-rend lovagkeresztjét. 1883-ban az Osztrák–Magyar Bank alkormányzója. 1886-ban a főrendiház örökös tagja, 1893-tól 1900-ig az Osztrák–Magyar Bank főkormányzója. 1898-ban a Ferenc József-rend nagykeresztjével, 1900-ban a Vaskoronarend nagykeresztjével tüntették ki. 1904–1907 között az MTA alelnöke volt. 1893-ban valóságos belső titkos tanácsos címet kapott. Tagja volt a párizsi Société d'conomie Politiquenak és a londoni Statisztikai Intézetnek.

(T. L.)

Műveit ismerteti

GULYÁS, MÉL, MK 1901–1910, MNBK, PETRIK, SZINNYEI.

Felhasznált irodalom

GYK 1861. nov. 3. p. 350–351., nov. 21. p. 371., 1863. júl. 26. p. 240., 1865. nov. 1. p. 467–469., dec. 10. p. 515., 1866. márc. 8. p. 74., 1868. dec. 17. p. 407., 1869. márc. 18. p. 85., 1870. máj. 26. p. 179., 1872. máj. 23. p. 200., 1873. aug. 3. p. 275., aug. 14. p. 287., 1875. júl. 15. p. 1., dec. 23. p. 2. – GYKTAT 3. köt. p. 118. – SZINNYEI – MOA 1901–1906 p. 158–159. – GYH 1909. márc. 30. p. 1–2. – MVV p. 183–184. – RNL – SZIKLAY p.147. – R. Várkonyi Ágnes: A pozitivista történetszemlélet a magyar történetírásban. Bp., 1973. – Tóth László: Az alkotmányos liberalizmus belső vivódása és tagolódása a kiegyezés előtti Győr megyében (1861–1867) = Arrabona 24–25. köt. Győr, 1988. p. 209–243.

Szakirodalmi rövidítések