Karácsonyi Sándor

A Győri Életrajzi Lexikon wikiből

Győr, 1887. március 6. – Győr, 1963. április 19.: római katolikus lelkész, író.

Szülők: Kocsis Péter, Nók Anna.

A Pannonhalmi Szent Benedek-rend Győri Főgimnáziuma után a szemináriumban végezte tanulmányait. 1911. január 27-én szentelték pappá. Himodon káplán (1912), Szilsárkányban adminisztrátor (1914), egyidejűleg Kisbéren és Halásziban káplán. Az első világháborúban tábori lelkész. 1918 karácsonyától Csapodon adminisztrátor, 1919 októberétől Pázmándfaluban plébános. 1924 áprilisától a péri esperesi kerület főtanfelügyelője. 1929. augusztus 6-ától Péren plébános. 1947-ben helyettes esperes. Feldolgozta és Győrben kiadta Pér történetét, folytatta a községhez kötődő, egyházirodalmi munkát végző papok, Ferenczy Jakab Zsigmond, Karácson Imre és Szelecz Arnold tevékenységét. 1948-ban az iskolák államosításának bírálata miatt elfogatóparancsot adtak ki ellene. Győrött és Máriaremetén bujkált. Eredeti, Kocsis nevét álnévként használva a Vas megyei Bő községben lett segédlelkész. 1954-től Győrasszonyfán plébános. Aranymiséje 1961-ben volt a győri Szent Imre-templomban. – Utolsó lakhely: Győr, Vöröshadsereg u. 70.

(T. V. L.)

Művei

Üdvözlégy Oltáriszentség. Imafüzér. Győr, 1914.

Felhasznált irodalom

Hetényi Varga Károly: Papi sorsok… Abaliget, 1992. p. 307. – MKL – HA Győr 315/1963.

Szakirodalmi rövidítések