Kálmán

A Győri Életrajzi Lexikon wikiből

?, 1317 – ?, 1375: győri római katolikus püspök.

Károly Róbert király fia. Anyja valószínűleg a pozsonyi bíró lánya, aki a királynak később egy leányt is szült. 1332-ben váradi éneklőkanonok. Pápai engedéllyel már a törvényes kor előtt is betölthetett nagyobb javadalmakat: 1335-ben diakónusként a váradi és a később elnyert székesfehérvári kanonoksága mellett esztergomi nagyprépost. Kőszegi Miklós halálát követően Károly Róbert Győr várának és a püspökség javainak elfoglalásával (1335), valamint hosszas tárgyalásokkal elérte, hogy 1336 végén püspökké választotta a káptalan, ám Kálmán csak a Szentszéktől kapott kinevezése (1337. május 6.) után foglalta el székét, miután felvette a papságot és püspökké szentelték. 1339-ben lemondott egyéb javadalmairól. Féltestvérével, Nagy Lajos királlyal elhidegült a kapcsolata. 1353 elején szakításra került sor az udvar és a püspök között: Esztergomban Vásári Miklós érsek a király ösztönzésére elfogta és bezáratta. 1354 derekán IV. Ince pápa közbenjárására engedték szabadon. Megalapította a szombathelyi ferences kolostort, hozzájárult a csatkai és a pápai pálos, a keszthelyi cisztercita, a pápóci ágostonos kolostor, valamint ugyanott egy társaskáptalan alapításához. Nevéhez fűződik a szávai egyházi – ún. prediális – nemesek jogainak szabatos írásba foglalása (1358. augusztus 13.), a győri székesegyház gótikus átépítése, a Héderváry-kápolna építésének megkezdése.

(V. Á.)

Felhasznált irodalom

Századok 1889. p. 369–384. – Korai Magyar Történeti Lexikon. Bp. 1994. p. 316–317.

Szakirodalmi rövidítések