Hrabovszky János, br.

A Győri Életrajzi Lexikon wikiből

Győr, 1779 – Olmütz, 1852. szeptember 18.: királyi biztos, altábornagy.

1796-ban került a magyar testőrséghez. Egy év múlva főhadnagy a 34. sz. ezrednél. 1801-től százados, 1809-től kapitány. 1810-ben megkapta a Mária Teréziarendet, 1813-ban udvari tanácsos. 1837-ben altábornagy. 1840-ben a 14. sz. ezred tulajdonosává nevezték ki. 1848-ban az osztrák csapatok főparancsnoka Horvátországban és Szlavóniában. A Batthyány-kormány királyi biztossá nevezte ki a Horvátországban a Jellačić által szervezett katonai ellenállás visszaszorítására. István nádor utasítása ellenére Jellačić-ot nem fosztotta meg katonai rangjától. Parancsot adott a lázadó szerb csapatok megtámadására, és nem akadályozta meg a délvidéki várakat ostromló magyar csapatok hadmozgásait. 1848 szeptemberében a honvédsereg tábornoka. 1849 januárjában jelentkezett Windisch-Grätznél, aki megfosztotta katonai rangjától. Haynau rögtönítélő bírósága halálra ítélte a délvidéki harcokban tanúsított magyarbarát magatartása miatt. Az ítéletet tízévi várfogságra enyhítették. Közel két évig raboskodott, halála előtt néhány nappal kegyelmet kapott.

(T. L.)

Felhasznált irodalom

RNL – Sziklay János: Dunántúli kultúrmunkások. Bp., 1941. – Podmaniczky Frigyes: Egy régi gavallér emlékei. Bp., 1964. – Bona Gábor: Tábornokok és törzstisztek a szabadságharcban, 1848–49. Bp., 1987. p. 360.

Szakirodalmi rövidítések