Halász Ödön

A Győri Életrajzi Lexikon wikiből

Szombathely, 1938. november 29. – Győr, 1956. október 25.: vízvezeték-szerelő.

Szülők: H. István, Pollreisz Teréz.

Elemi iskoláit Budapesten kezdte 1945–46-ban. Édesapja B-listára került, Ménfőcsanakra költözött a család, ott fejezte be az általános iskolát. 1953-tól a Tanácsi Építőipari Vállalatnál tanulta ki a vízvezeték-szerelő szakmát. Az 1956. október 25-én azok között volt, akik leszedték a vörös csillagot és a népköztársasági címert a győri városházáról. A győri börtön épülete előtt agyonlőtték. Ő volt a legfiatalabb áldozata a győri 1956-os eseményeknek. Utolsó lakhely: Szabadság u. 20.

Édesapja 1956 novemberétől 1985-ig folytatta küzdelmét fia rehabilitálásáért, sikertelenül. Nővére, Halász Emma 1991. október 23-án Budapesten 1956-os posztumusz emlékérmet és 1996. október 23-án Győrött 1956-os posztumusz ezüst emlékérmet vett át öccse emlékére.

Sírját 1957. február 26-án az újvárosi temetőből a győri köztemető VII. parcellájába helyezték át.

(M. E.)


Felhasznált irodalom

GY1956 1. köt. p. 137–139. – Kahler Frigyes – M. Kiss Sándor: Kinek a forradalma? Bp., 1997. p. 74–97. – GYEEK p. 313. – CSK – HA 1956. – TNY 2002.

Szakirodalmi rövidítések