Giesswein Sándor, dr.

A Győri Életrajzi Lexikon wikiből

Tata, 1856. február 4. – Bp., 1923. november 15.: r.k.pap.

1874-benérettségizett a Pannonhalmi Szent Benedek-rend Győri Főgimnáziumában, teológiai tanulmányait Budapesten és Bécsben a Pazmaneumban végezte. 1878-ban szentelték pappá. Háromévi kápláni szolgálat után a Győri Királyi Katolikus Tanítóképző Intézet tanára, majd püspöki szertartó, levéltáros, szentszéki jegyző. 1880-ban hittudományi doktorrá avatták. 1892-ben püspöki titkár, 1895-től Győr szabad királyi város törvényhatósági bizottsági tagja, 1897-ben székesegyházi kanonok. 1898. január 2-án megalapította a Győri és Győrvidéki Keresztény Munkás Egyesületet, ez alakult át 1903-ban Győr és Vidéke Keresztény Szociális Egyesületté. Bekapcsolódott a Katolikus Néppárt működésébe is. 1902–1904 között a Dunántúli Hírlap főszerkesztője. 1903-ban a Szent István Társulat alelnöke lett, Budapestre költözött, de győri törvényhatósági bizottsági tagságát 1920-ig megtartotta. 1905-től a magyaróvári kerületben országgyűlési képviselővé választották. A magyar egyiptológia egyik jeles előfutáraként tartják számon. A magyarországi eszperantó mozgalom megalapítója. Sírja a győri székesegyház kriptájában van, mellszobra a mosonmagyaróvári templom kertjében látható.

(G. F.)

Művei

Műveit ismerteti: GULYÁS, MK 1886 –1910, MKL, MNBK, PETRIK, SZINNYEI.

Felhasznált irodalom

MOA 1905–10. p. 268–269. – MVV p. 174. – GYH1923. nov. 16. p. 2., dec. 122. p. 2. – MÉL – Gergely Jenő: A győri és a Győr megyei keresztényszocialista mozgalom előzményei és kibontakozása az ellenforradalomban = Műhely 1979/3. p. 16–30. – PF p. 246, 248. – Demokrácia, kereszténység, humanizmus. Bp., 1994.

Szakirodalmi rövidítések