Fabchich (Fabsich, Fabschich) József

A Győri Életrajzi Lexikon wikiből

Kőszeg, 1753. március 13. – Győr, 1809. december 23.: r. k. pap, nyelvész.

1764–1769 között Kőszegen, majd Győrött folytatott bölcseleti tanulmányokat. 1775-ben szentelték pappá. A győri Jezsuita Kollégiumban, 1798-tól a Győri Püspöki Papnevelő Intézetben tanított. A magyar nyelvű költészet úttörője és a nyelvújítás lelkes híve. 1789-től a Magyar Kálepinus című könyvén dolgozott, ami első nyelvtörténeti szótárunk lett volna, ám kiadatlanul maradt. Nyelvi túlzásai miatt Kazinczy, valamint barátai, Révai Miklós és Rájnis József is kritikával illették. Álneve: Dajfánthi.

(B. E.)

Művei

  • Apotheosis Herostrati festis honoribus. Jaurini, 1788.
  • Ünnepi vers főtiszt. Balogh Sándor urnak győri kanonokságába való iktatására. Komárom, 1794.
  • Tudósítás Pindarus Anakreon munkájának fordítása iránt. Győr, 1803.
  • Méltgos Wilt József urnak győri püspökségébe való mind szent havának 21-ik napi fényes iktatására… ajánlja. Győr, 1806.

Felhasznált irodalom

Bartha György: Fabchich József élete és munkássága. Esztergom, 1899. – Hadnagy László: Fabchich József mint nyelvész. Bp., 1944. – Gáldi László: A magyar szótárirodalom a felvilágosodás korában és a reformkorban. Bp., 1957. –MÉL – SZINNYEI – UMIL

Szakirodalmi rövidítések