Erdős János, dr.

A Győri Életrajzi Lexikon wikiből

Felpéc, 1878. március 15. – Auschwitz, 1944. június: jogász. – A budapesti Toldy Ferenc utcai Állami Alreáltanodában érettségizett 1896-ban, majd a budapesti, illetve a kolozsvári Magyar Királyi Tudományegyetem Jogi és Államtudományi Karának hallgatója volt. 1907-től Győrben és Marosvásárhelyen különböző jogi irodákban dolgozott. 1910-ben Győrben telepedett le, ügyvédi irodát nyitott. A Függetlenségi és 48-as Párt győri szervezetének vezetőségi tagja, majd 1910-től elnöke. Az első világháború alatt Pozsonyban, a katonai bíróságon teljesített szolgálatot. A Győri Korcsolyázó Egyesület ügyésze, a Gyermekbarát Társaság elnöke, a 31-es Bajtársi Szövetségparancsnoka volt. 1914-től a Győri Neológ Izraelita Hitközség kulturális bizottságának vezetője, 1929. szeptember 8-ától a hitközség Kossuth utcai Menház és Tápintézetének társadalmi igazgatója volt. Javaslatára a város 82 első világháborús izraelita hősi halottja emlékművet kapott. Albert Andor szobrászművész díjnyertes alkotását 1923. szeptember 9-én, izraelita vallási szertartással és katonai tiszteletadással, Erdős János beszédével avatták fel. Megválasztották a Győr szabad királyi város törvényhatósági bizottságába. A főispán javaslatára 1935. év elején a testület főügyészévé választották. 1944. június közepén Auschwitzba deportálták családjával együtt.

(L. S.)

Felhasznált irodalom

VGYZST p. 109. – FEJEK p. 179. – GYIHT p. 16.

Szakirodalmi rövidítések