Ecker János

A Győri Életrajzi Lexikon wikiből

Győr, 1788. október 6. – Győr, 1852. október 4.: kereskedő.

Felesége: Kletzár Anna (1813), négy gyermekük született.

A Győri Katolikus Főgimnáziumba járt, osztálytársa volt Kisfaludy Károly. Német anyanyelvén kívül jól tudott latinul és magyarul is. Apja halála után anyjával vezette a vaskereskedést. 1809-ben a győri polgári milícia hadnagya lett és a nádor futárja. A város első szénkereskedője. 1813 –1815-ben a győri polgári őrség első adjutánsa volt. 1819-ben út, töltés-és hídfelügyelő lett. Nagy szerepe volt abban, hogy felépült az újvárosi katolikus templom. Évtizedeken keresztül volt a templom gondnoka. 1821-től a város színügyi megbízottja lett. Kezdeményezésére alakult meg 1833-ban a Theater-Verschönerungs-Verein. 1829-ben első szószólói (szónoki) hivatalra választották (1841-ig töltötte be e tisztet), s ő lett a külső tanács elnöke. 1836-ban eladta a vaskereskedést, s utána csak a közügyeknek élt. Ellenőre volt a Magyar Színpártoló Egyesületnek, választmányi tagja az Olvasó Egyesületnek, a Takarékpénztárnak és a Gőzmalom Részvénytársulatnak. 1823-tól 1852-ig naplót vezetett, amely alapvető helytörténeti forrásműnek számít. Országos és helyi eseményeket, az időjárást is feljegyezte Protokolljába. 1841-től külön színházi naplót is vezetett Theaterkritik címen. Két évtizeden keresztül birtokolta a Kazinczy u. 20. számú házat, amely a reformkori Győr egyik szellemi központja volt. Játszott csellón, s megszerezte minden akkoriban hozzáférhető zenemű kottáját. Vendégül látta Liszt Ferencet is. 1841-től árvahivatali ellenőr, 1846-ban földbirtoki tisztnek, azaz városi telekkönyvvezetőnek választották meg. Fordítói tevékenységet is végzett. A győri német színtársulat az ő fordításában adta elő 1846-ban Czakó Zsigmond Végrendeletét. 1851-ben kinevezték színházi cenzornak. – Győr-Ménfőcsanakon utca őrzi nevét. – A karmeliták kriptájában nyugszik.

(Sz. J.)

Művei

Győr 1847–1850-ben, ahogyan egy lokálpatrióta látta: szemelvények Ecker János naplójából. Győr, 1973.

Felhasznált irodalom

Lám Frigyes: Egy győri polgár a reformkorszakban. Győr, 1928. – Balázs Péter: Egy győri német polgár 1848/49ben = Arrabona 6. köt. Győr,1965. p. 441–469. – MÉL – EEGYK p. 115, 310.

Szakirodalmi rövidítések