Czeglédi Sándor

A Győri Életrajzi Lexikon wikiből

Nádasdladány, 1883. március 28. – Cegléd, 1944. december 22.: református teológus.

Fiai: Sándor, István.

A Dunántúli Református Egyházkerület Pápai Főgimnáziumában érettségizett, ott végezte a Theológiai Akadémiát is. 1906-ban kapott lelkészi oklevelet. Tanulmányai mellett 1904-től Oroszkán (Bars megye) nevelő, Garamveszkényben lelkészi feladatokat látott el. 1906 –1909-ig a pápai főiskola szeniora, Velika Pisanicán (Horvátország) missziói rendes lelkész. 1908-tól a pápai Theológiai Akadémián az ó- és újszövetségi tudományok magántanára, 1914-től rendes tanári kinevezést kapott. 1917-től a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság tagja. 1916–1918-ig belső munkatársa, 1919-ben felelős szerkesztője lett a Dunántúli Protestáns Lapnak. 1918 szeptemberétől a Theológiai Szaklap szerkesztésében is részt vett.

1920–1928-ig Győr város református lelkipásztora. 1924-ben Győrött megjelent Újszövetség-fordítása. Költeményeit Hit és haza címmel jelentette meg. 1928. augusztus 24-én búcsúztatták a püspökhelyettes lelkészt. Ez idő alatt a tatai egyházközség esperessé választotta, amiről 1923-ban lemondott. A Dunántúli Református Egyházkerület 1917-ben aljegyzővé, 1924-ben főjegyzővé, 1927-ben a pápai kollégium gondnokává és zsinati rendes taggá választották.

(O. H. M.)

Művei

Műveit ismerteti: MÉL, UMIL


Felhasznált irodalom

GYH 1919. szept. 27. p. 3. – Vincze Géza: Igehirdető poéták, poéta igehirdetők. Bp., 1926. p. 47 –66. – GYH 1928. aug. 26. p. 1. – A bibliafordító Czeglédy Sándor = Ref. Teológia évkönyve 1983/84.

Szakirodalmi rövidítések