Csányi Károly

A Győri Életrajzi Lexikon wikiből

(Győr, 1873. szeptember 7. – Bp., 1955. december 30.): építész, művészettörténész. – Születéskori lakhelye az AlsóBégavári u. 7. A Győri Magyar Kir. Állami Főreáliskola növendékeként érettségizett, ő tervezte az iskola Hősök emblémáját. A budapesti Magyar Kir. József MűegyetemÉpítész Karán 1896ban Győr, 1873. szeptember 7. – Bp., 1955. december 30.: építész, művészettörténész.

Születéskori lakhelye az Alsó-Bégavári u. 7. A Győri Magyar Királyi Állami Főreáliskola növendékeként érettségizett, ő tervezte az iskola Hősök emblémáját. A budapesti Magyar Királyi József Műegyetem Építész Karán 1896-ban szerzett oklevelet. Ezután Steindl Imre adjutánsaként több műemlék-restaurálási és felmérési munkában vett részt. A kettős Rába-híd belvárosi végénél felállított időjelző tornyot 1900-ban tervezte, és 1903-ban építették meg. 1904-től az Iparművészeti Múzeumban dolgozott, először őrként, majd igazgatóként. 1918-ban műegyetemi magántanár. Tervei alapján Győrött több bérház, a Felső Kereskedelmi Iskola, a Honvéd ligeti szabadságemlék (1902) és az újvárosi református templom (1906) épült. Közreműködött a győri székesegyház restaurálási munkálataiban. A század elején Aigner Sándor és az ő elképzelései szerint újították meg a templomot. 1921-ben grafikáival szerepelt az elszármazottak kiállításán; 1922-ben összeállította a püspöki kincstár szakkatalógusát. 1926-ban a Kisfaludy Irodalmi Kör tiszteletbeli tagjává választották, székfoglalóját Győr műemlékeiről tartotta. 1951-ben az Építésügyi Minisztérium által megszervezett városképi vizsgálatok számára elkészítette Győr teljes műemlékkataszterét, amely a műemlékvédelem teendőinek első felmérése volt.

(T. G.)

Művei

  • A gyulafehérvári székesegyház. Bp., 1899.
  • A Magyar Iparművészeti Társulat 1905. évi karácsonyi kiállításának leíró katalógusa. Bp., 1905.
  • A családi ház. Bp., 1909.
  • A középkori építőművészet formái. Bp., 1910.
  • Katalog des Kunstund Kulturhistorischen Ausstellung des Komitats Vas. Szombathely, 1912.
  • A vasművesség. Bp., 1912.
  • A vasvármegyei műtörténeti kiállítás katalógusa. Bp., 1912.
  • Az olasz művészet hatása a magyar művészetre. Bp., 1913.
  • A püspöki kincstár szakkatalógusa. (összeállító) H. n., 1922.
  • A régi Győr. Bp., 1930.
  • Győr részletes kalauza. Bp., 1933.
  • Magyarország középkori műemlékei 1–2. köt. Bp., 1938–1945.
  • LiezenMayer Sándor emlékezete. Győr, 1940.
  • Műemlékrestaurálás. Bp., 1945.
  • Győr teljes műemlékkatasztere. H. n., 1951.
  • Győr műemlékei. Bp., 1954.
  • A magyar kerámia és porcelán története és jegyei. Bp., 1954.
  • A lébényi róm. kat. templom. (társszerző: Lux Géza) Győr, 1944.
  • Lakásaink berendezése. Győr, É. n.


Alkotásai

  • Időjelző torony. Győr, 1900.
  • Honvéd ligeti szabadságemlék. Győr, 1902.
  • Reformátustemplom. (Újváros) Győr, 1906.
  • Árpádkori templom. (bővítés) Kiszombor, 1910.
  • Grafikák, 1921.
  • Felső Kereskedelmi Iskola. Győr.
  • Hősök emblémája. (Magyar Kir.Állami Főreáliskola) Győr.
  • Kossuthserleg.
  • Székesegyház. (restauráció) (Aigner Sándorral) Győr.


Felhasznált irodalom

MVV p. 164. – RNL – GYVT p. 15., 293. – JENEI–KOPPÁNY p. 55. – ML – Katolikus tempomok Magyarországon. Bp., 1991. p. 277. – KML

Szakirodalmi rövidítések