Borsos Miklós

A Győri Életrajzi Lexikon wikiből

Nagyszeben, 1906. augusztus 13. – Budapest, 1990. január 27. grafikus, szobrász, főiskolai tanár.

Szülők: B. Lajos Miklós, Szabó Julianna. Felesége: Kéry Ilona.

A család első győri lakása a Ságvári E. út 1. sz. alatt, míg önálló otthona a Bécsi kapu tér 11-ben volt, melyet emléktábla jelöl. 1922–1947-ig Győrött, majd Budapesten (Úri utca 6.), nyaranta pedig Tihanyban élt. A Pannonhalmi Szent Benedek-rend Győri Főgimnáziumában nem fejezte be tanulmányait, apja órás-és ékszerüzletében sajátította el az aranyművességet. Művészeti tanulmányokat magánúton külföldön (Firenze, Erdély és Bécs) és itthon folytatott. Festőként indult 1928-ban Glatz Oszkár növendéke volt, 1929-ben felvételt nyert az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolára. Hosszabb tanulmányutat tett Olaszországban és Dél-Franciaországban. 1932-től főként kőszobrászattal és éremművészettel foglalkozott, de mindvégig rajzolt, s a rézdomborítást is magas fokon művelte. Szorosan kapcsolódott a Beck Ö. Fülöp, Ferenczy Béni és Medgyessy Ferenc által képviselt modern magyar szobrászati irányhoz. 1941-től a Magyar Képzőművészetek Új Társaságának volt a tagja. 1946–1960-ig az Iparművészeti Főiskola tanára volt, míg el nem távolították az oktatásból. Az 1960-as évek végétől művészetét elismerték és támogatták, jelentős köztéri alkotásokra kapott megbízást. 1973-as szívműtéte miatt a kőfaragást abba kellett hagynia, ettől kezdve kisplasztikákat, érmeket, illusztrációkat készített. Műveinek jelentős részét Győr városának hagyományozta, amiből 1979. november 4-én állandó kiállítás nyílt a Káptalandomb egykori püspöki udvarházában, az Apor Vilmos tere 2. sz. alatt. Élete folyamán a gyűjteményt több alkalommal gazdagította, s felesége emlékszobája is itt nyert elhelyezést. Kitüntetései: Munkácsy-díj (1954), Kossuth-díj (1957), a Magyar Népköztársaság Gyémántokkal Ékesített Vörös Zászlórendje (1986). Győrött látható köztéri alkotásai: Tűzmadár (1962), Bartók emlékére (1976), Ölelkező formák (1978), Rómer Flóris mellszobra (1993). Az evangélikus új templomban a keresztelőkút négy evangélistája, ahol Egry József, Barcsay Jenő és Kodály Zoltán vonásai ismerhetők fel egy-egy evangélistában, magát János képében faragta meg. A Szent Imre-templom oltára is az ő rézdomborítása. – Győrött alkotásai mellett emléktábla és utca is viseli nevét.

(O. H. M.)

Művei

Műveit részletesen ismerteti L. Kovásznai Viktória Borsos Miklós című könyve. (Bp. Képzőművészeti Kiadó, 1989).

Felhasznált irodalom

Pester Lloyd 1941. jan. 28. – Kassák Lajos: Egy új szobrász = Kelet Népe 1941. márc. 15. – B. Kéry Ilona: Előszó = Katalógus. Bp., 1957. – ML– MÉL – Heitler László: Borsos Miklós művészete = Életünk 1967/2. – K 1968. aug. 6. p. 2. – K 1968. aug. 2. – Dévényi Iván: Borsos Miklós kiállítása = Vigilia 1972. p. 552–553. – K 1976. aug. 31. p. 4. – Czigány Jenő: Egy mondat Borsos Miklósról, győri háza küszöbén (kiállítás megnyitója) = Műhely. 1980. 1. sz. p. 66–67. – Salamon Nándor: A Borsos gyűjtemény = Művészet 1981. 6. sz. p. 46–47. – Veszeli Lajos: Lehullt egy csillag = Napló 1990. jan. 29. – N. Mészáros Júlia: Borsos Miklós szobrászatának és Győrött látható alkotásainak helye a magyar és az európai művészetben = Arrabona 26–30. köt. Győr, 1991. p. 221–225. – Salamon Nándor: Borsos Miklós grafikai munkássága a pályakezdéstől napjainkig = Arrabona 26–30. köt. Győr, 1991. p. 227– 230. – N. Mészáros Júlia: Borsos Miklós grafikai munkássága = Borsos Miklós grafikai hagyatéka. Győr, 1996–1997. p. 93 – Városi Művészeti Múzeum: Borsos Miklós Múzeum Győr, 1998. – DISZ – N. Mészáros Júlia: Borsos Miklós Állandó Kiállítás = A Városi Művészeti Múzeum Gyűjteményei I. Győr, 2002. p. 7–105. – IT – EEGYK p. 28–29., 52., 306.

Szakirodalmi rövidítések