Balics (Balits) Antal

A Győri Életrajzi Lexikon wikiből

Pinnye, 1840. szeptember 18. – Győr, 1922. október 19.: római katolikus pap, tanár.

Szülők: B. István, Trottinger Borbála.

Teológiai tanulmányait a bécsi Pazmaneumban végete, 1864-ben szentelték fel. 1870-ben Bécsben teológiai doktorátust szerzett. Zalka János megyés püspök meghívta a Győri Püspöki Papnevelő Intézetbe teológiai tanárnak, és kinevezte tanulmányi felügyelőnek. 1871–76 között a győri püspökség ügyésze, e minőségében a szegények ügyvédjeként is dolgozott. 1877-ben a Győri Királyi Jogakadémia tanára, egyben az akadémia hitszónoka. 1882-ben zsinati vizsgálónak és szentszéki ülnöknek nevezték ki. 1894-ben győri székesegyházi kanonok, 1897-ben pápai, majd locsmándi, 1898-ban mosoni, 1902-ben soproni esperes, 1903-ban Győrött székesegyházi főesperes. 1905-ben szentadalberti prépost, 1909-ben éneklő, 1917-ben olvasókanonok. Elnyerte a borsmonostori címzetes apáti címet és a pápai prelátusi méltóságot. Ikvay álnéven is publikált. Utolsó lakhely: Káptalandomb 13. – A győri köztemető V. parcellájában, díszsírhelyen nyugszik.

(T. L.)

Művei

  • Hét nagyböjti szent beszéd. Győr, 1880.
  • A katolikus egyház és ellenei. Győr, 1883.
  • Nagybőjti szentbeszédek. Győr, 1890.
  • Egyházi beszéd, melyet Szent László magyar király szenttéavatásának hétszázados évfordulóján Győr, 1892.
  • Jézus Krisztus, isteni Megváltónk élete. Győr, 1899.
  • Egyházi beszéd, melyet Szent István ünnepén, az 1880. augusztus 20án Budán mondott. Győr, é. n.

Felhasznált irodalom

RNL – Bedy Vince: Győregyházmegye múltjából 3. köt. Győr, 1940. p. 489. – HA Győr 781/1922. – TNY 2002.

Szakirodalmi rövidítések