Apor Vilmos, altorjai báró, boldog

A Győri Életrajzi Lexikon wikiből

Segesvár, 1892.február 29. –Győr,1945.április 2.:római katolikus püspök

Szülők: báró Apor Gábor, gróf Pálffy Fidélia. Testvérei: Gizella, Gábor.

Középiskolai tanulmányait Kalksburgban, a jezsuitáknál kezdte, és a Jézus Társaság Kalocsai Érseki Főgimnáziumában fejezte be. A teológiát Innsbruckban végezte. 1915. augusztus 24-én szentelték pappá Nagyváradon. Gyulára került káplánnak. 1917-ben rövid ideig a nagyváradi Püspöki Katolikus Szeminárium és Theológián tanított. Az első világháborúban pár hónapig katonai szolgálatot teljesített. Gyulai plébánosként 26 évesen nagy tekintélyre tett szert, amikor a román katonák túszszedő akciója után kieszközölte a túszok szabadon bocsátását. 1941. február 24-én, 49 éves korában Gyulán szentelték püspökké, március 2-án vonult be Győrbe. Serédi Jusztinián bíboros 1941 elején kinevezte a Magyar Szent Kereszt Egyesület elnökévé. A német megszállás és nyilas hatalomátvétel után a kiszolgáltatottak védelmére kelt. 1945. március 30-án, miután a rezidenciájára menekült asszonyok kiadását megtagadta, egy szovjet katona dulakodás közben halálosan megsebesítette. Húsvéthétfőn hajnali 1 órakor belehalt sérüléseibe. A karmelita templom kriptájában temették el.

1945–1948-ban utcanév őrizte emlékét. 1986. május 23-án a bazilikában végső nyughelyére helyezték. 1990-től tér viseli a nevét. Győr 1991-ben díszpolgárává választotta. 1997. november 9-én II. János Pál pápa boldoggá avatta.

(K. F.)

Művei

  • Gyulán… 1924. VIII. 15/7. végbement 3. alföldi kat. nagygyűlés emlékkönyve. Gyula, 1925.
  • Misenaptár. Gyula, 1936.

Felhasznált irodalom

  • Balássy László: Apor Vilmos a vértanú püspök. Bp., 1989.
  • PF p. 299, 349.
  • Szolnoky Erzsébet: Fellebbezés helyett. Apor Vilmos püspök élete és vértanúsága. Szeged, 1990.
  • MKL – ÚE – 1996. jan. 14.
  • Cseh Sándor: Apor püspök vértanúhalála. Bp., 1997.
  • HA Győr 701/1945.

Szakirodalmi rövidítések