Adler György

A Győri Életrajzi Lexikon wikiből

Mosonszentjános, 1789. április 20. – Buda, 1862. március 29.: zeneszerző.

Gyermekei közül Adél lánya Erkel Ferenc felesége lett. Fia, Vince világjáró zongoraművész, zeneszerző, Erkel tanítványa.

1800–1827-ig a győri székesegyház zenésze. 1827-ben egyik alapítója a Táborszky-vonósnégyesnek, amely az 1830-as évek közepén a Nemzeti Kaszinó kvartettjeként működött tovább. 1838-tól haláláig a budai Mátyás-templom karnagya. Az 1860-as években Párizs legelismertebb zongoraművészei közé tartozott. Kapcsolatban állt Wagnerrel és Édouard Lalóval. Zeneművei főleg szalondarabok. Győrött 1839-ben lépett fel először. Több művének kéziratát Győrött őrzik.

(Sz. E.)

Művei

  • Variációk magyar témára, (vonósnégyes) 1820.
  • Variationen über ein ungarisches Thema. Bécs, 1820.
  • Cantate, (zongoramű) 1821.
  • La Chasse, (zongoramű) 1821.
  • Fantaisie, (zongoramű) 1821.
  • Variations, (zongoramű) 1821.
  • Grande Polonaise, 1824.
  • Rondeau brillant sur un thème de l'Opera Aschenbrődel, pour le pianoforte. 1824.
  • Sonate pour le Pianoforte et le Violon, 1824.
  • Variations pour le Pianoforte, 1824.
  • Cantate zur Feyer des hohen Geburtsfestes Weiland…, 1826.
  • Libera me Domine, 1826.
  • Kétség, 1834.
  • Három eredeti magyar dal. Pest, 1837.
  • Fantaisie facile et agréable, é. n.


Felhasznált irodalom

GYZ p. 99–102. – BRZL

Szakirodalmi rövidítések