80
Ray Bradbury: Fahrenheit 451
Néma Zsolt ajánlata

1953-ban jelent meg Ray Bradbury sci-fi klasszikusa, a Fahrenheit 451, amely a napjainkban nagyon divatossá vált negatív utópiák sorába tartozik. A cím a nyomdapapír gyulladáspontjára utal.

Szerzője szerint művét a McCarthy-korszak politikai hisztériája inspirálta, és a politikai korrektség jelenségének túlhajtott hatásait vetítette egy általa elképzelt világba. Művének központi eleme egy olyan totális diktatúra, ahol betiltották a könyveket, illetve az olvasást, helyére kizárólagosan a televízió – ahol főként interaktív sorozatokat adnak – és a képregény került. Így az embereket leszoktatták az önálló gondolkodásról.

A regény főhőse Montag, az ő szemével ismerjük meg ezt a „szép új világot”! Belülről fokozatosan bomlik ki a rendszer jellege, és csak annyit érzékel az olvasó, amennyit a főhős láttat vele. Montag fontos munkát végez és szép karrier előtt áll. Foglalkozása tűzőr, azaz tűzoltó, és a feladata a betiltott könyvek felgyújtása. Ugyanúgy dolgoznak, mint az általunk ismert tűzoltók, a riasztás után kocsira pattannak, a kijelölt házhoz száguldanak, majd a kupacba hordott könyveket fecskendőikkel benzinnel lelocsolják és elégetik.

Montagot folyamatosan belengi egyfajta körülhatárolhatatlan bizonytalanság, amely saját „tökéletes” világával kapcsolatban él benne. Több lépésben jut el ebből az állapotból a rákényszerített, de mégis tudatos lázadásig. Felesége sikertelen öngyilkossága személyes kapcsolatának sivárságára döbbenti rá, egy vadidegen nővel él együtt, akihez semmi nem fűzi és akár bárki más is lehetne. Megismerkedik egy fiatal lánnyal, Clarisse-szel, akivel mindennapos, hétköznapi dolgokról beszélget, és azzal szembesül, hogy mindez deviánsnak és közösségellenesnek minősülhet. Később a lány eltűnik, majd kiderül, hogy állítólag autóbaleset érte.

Egyik akciójuk során egy idős asszony könyveivel együtt gyújtja fel magát! Könyvekért meghalni? Ez az esemény döntő hatással lesz rá, többé nincs visszatérés régi énjéhez, olvasni kezd, hogy megtudja az igazságot, mi van a könyvekben, mitől ilyen veszélyesek. Olvasni kezd és végül fellázad.

Beatty tűzőrkapitány, Montag felettese, a hatalom képviselője. Olvasott, bölcs és magabiztos, minden kérdésre tudja a választ. Tisztában van azzal, hogy milyen kihívásokkal kell szembenéznie egy tűzőrnek, mi ingathatja meg és hogyan kell a „helyes” úton maradni, hogy minden felmerülő kétely és érv ellenében végül csak és kizárólag a fennálló hatalom a lehetséges legjobb, amin már csak rontani lehet. A mű szerkezeti kulcspontja kétségkívül Beatty és Montag „párbeszéde”. A tűzőrkapitány könyvidézetekkel teszi fel Montag kérdéseit, majd ezeket más idézetekkel azonmód megcáfolja. Montag nem is tud megszólalni, vesztesként kerül ki a vitából. Ez az összecsapás szemlélteti a hatalom öntelt magabiztosságát, mindentudását, szellemi fölényét, de egyúttal kifejezi sajátos bizonytalanságát és gyengeségét is, hiszen képtelen valódi párbeszédre, csak egyirányú kommunikációra képes. Ezután már Montag élete a tét, menekülnie kell, de hogy ezt megtehesse, gyilkossá is kell válnia. Végül sikerül kereket oldania, és más menekülők közé eljutnia.

A regényben az idejétmúltnak és kártékonynak minősített könyvek az emberi szabadság és önkifejezés megtestesítői, a valóság sokszínű tükröződései, amelyek a puszta létezésükkel szemben állnak a hatalom által kínált, uniformizált, műanyagízű és problémamentes boldogság eszményével, amely a valódi élet helyett a kényelmes vegetálás eszköze.

Bradbury műve nem kínál illúziókat, törvényszerű, hogy ennek a világnak pusztulnia kell, de a szabadság elvesztéséért és visszaszerzéséért is egyaránt hatalmas árat kell fizetni. A tűlelőkre a romok eltakarítása és egy bizonytalan jövő vár.


Megtekintés az online katalógusban

2017.07.06