A kötet a Felsőoktatástörténeti kiadványok sorozat szokásos tagolását követi. Az iskolák történetének ismertetése után a források bemutatása következik, majd az adattár elemzéséből levonható következtetések, ezután a híres diákok arcképcsarnoka, majd a szerző a forrásközlés módjáról tájékoztat, és rövidítésjegyzéket közöl. Ezek után jön az adattár, a német összefoglaló, végül egy képjegyzék zárja a kötetet.

Az első jelentős győri intézmény a Jezsuita Akadémia volt, amely később Püspöki Szeminárium néven működött tovább. A jezsuiták 1626-ban telepedtek le Győrben, ebben az évben alapítottak gimnáziumot. Az intézményt az 1718-as évtől titulálták akadémiának. A 18. századi oktatás két év bölcsészetet és három év teológiát foglalt magába. 1773-ban, a jezsuita rend feloszlatása után az intézmény főfelügyeletével a győri püspököt bízták meg, állami irányítással.

A másik intézmény, a Győri Királyi Jogakadémia létrejöttét a Ratio Educationis írta elő, és ennek is a jezsuita akadémia volt az elődje. 1776. évi megnyitója után a bölcsész és a jogi karon kezdhették meg hallgatók a tanulmányaikat. Pár év múlva Pécs jelentkezett II. Józsefnél egy jogakadémia felállításának igényével. Ez a tankerületek számának csökkentését és a győri jogakadémia Pécsre helyezését vonta maga után 1785-ben. II. József halála után Győr azonnal feliratban fordult II. Lipóthoz, aki a kérést elutasította, és végül csak 1802 júniusában döntött a Helytartótanács az intézmény Győrbe való visszahelyezéséről. Mivel 17 éves kitérővel Pécsett fogadták a diákokat, ezért jelen kötet szervesen kapcsolódik a Szögi László által összeállított, A pécsi felsőoktatás intézményeinek hallgatói (1714) 1782-1852 című munkához.

Megtekintés az Online Katalógusban