A TIME magazin úgy nyilatkozott erről a könyvről: „Az Anna Karenina sztorija a Szürke ötven árnyalatával megbolondítva”. Ez máris felkelti az emberek figyelmét, és önkéntelenül kinyitják a könyvet, vagy legalábbis a kezükbe veszik, és elolvassák a hátsó borítón lévő ismertetőt.

A főszereplőnket meglepő módon Annának hívják, aki amerikai származású, de Svájcban él bankár férjével és három gyermekükkel. Látszólag minden tökéletes, de ez közel sincs így. Anna nem beszéli a nyelvet, mindent a férje intéz. Az asszony a háztartást vezeti, és a gyermekekért néha elmegy az iskolába, tűri az anyós rosszindulatát. A boldogtalansága már-már annyira szembeötlő, hogy a férje küldi el nyelvtanfolyamra és pszichiáterhez, hogy képes legyen a környezetével kapcsolatot teremteni.

Anna először idegenkedik a tanfolyamtól, mivel utál új emberekkel találkozni, aztán mégis sikerélményekkel gazdagodik, mivel a saját nyelvén is tud beszélgetni, hasonló emberekkel találkozik. Az ott megszerzett tudást a hétköznapokban is kamatoztatni tudja, melytől magabiztosabb lesz. Minden valószínűséggel ez a magabiztosság kelti fel idegen férfiak érdeklődését iránta. A férjével a kapcsolata elhidegült, a férj gondoskodik róla, de közben erőteljesen el is távolodik tőle, ami konfliktusokat eredményez.

Anna nagyon könnyen veti bele magát a házasságtörő viszonyokba, de azokból nehezen tud szabadulni. A jó feleség szerep és a titkos viszony izgalma teljesen kettészakítja. Annyi álma volt, annyi mindent szeretett volna látni, de egy becsúszott terhesség és eltemetkezés egy idegen országban, ahol egyáltalán nem értik, felőrli a lelkét.

Mikor először a kezembe vettem Jill Alexander Essbaum regényét, azt gondoltam, hogy csak egy erotikával fűszerezett regény, amit a Szürke ötven árnyalatának említésével akarnak eladni, de ennél sokkal több. Kívülről láthatjuk egy asszony belső vívódását, aki szereti a gyermekeit, igyekszik megfelelni a családjának és a társadalomnak. A pszichiáterrel való találkozások alkalmával úgy látjuk, hogy van megoldás, csak ki kellene nyitnia a száját.

Az egyik fejezetben a férje is közelít hozzá, intimitást keres az asszonynál, szinte könyörög neki, és ekkor döbbenünk rá, hogy a férfi elvárja, hogy az asszony megértse őt, döntéseket hoz a bevonása nélkül, de az asszonynak nincs beleszólása az életük alakulásába, a kötelessége, hogy jó felesége legyen. Bruno, a férj a házasságuk elején sok mindent ígért Annának, de ebből kevés dolgot tartott be. Az ő értelmezései szerint jó férjnek annyit jelent lenni, hogy anyagi biztonságot biztosít a családnak. Nem veszi észre Anna szenvedésének igazi okát.

A nő számvetést készít önmagában, végiggondolja, hogy milyen kapcsolatokra, barátságokra tett szert, majd mindenki életére kiható tettre szánja el magát.

Elgondolkodtató és felkavaró olvasmány.

Megtekintés az Online Katalógusban