3523
Horváth Győző: Népzenei barangolás a Rábaközben
Némáné Kovács Éva ajánlata
A Népzenei barangolás a Rábaközben című kötet szerzőjét, Horváth Győző tanár urat a Rábaköz falvaiban élők és e tájjal foglalkozók jól ismerik. Vicán született, és Farádon él már vagy fél évszázada, gyűjti, publikálja a helyi népszokásokat, dallamokat, gyermekjátékokat. Barsi Ernő tanítványaként a fiatal magyar-ének szakos pedagógus az 1960-as évek végén kezdte el a népzene gyűjtését. A most ismertetett kötetében Horváth Győző így emlékszik vissza a kezdetekre, Barsi Ernő népdalgyűjtő példamutató tevékenységére: „figyelemmel kísértem a módszereit, hogy mit és hogyan gyűjtsünk.”
Saját régi, 1969-es gyűjtőmunkájáról és eredményeinek hasznosításáról így vall: „Sajnos, utólag jöttem rá, hogy többre értékeltem a hangzó anyag helyi használatát, mint a tudományos munka lehetőségét. Ez utóbbit pótolni akkor is csak részben lehet, ha egyáltalán marad rá időm.” Szerencsére az 1970-ben megjelent Barsi Ernő: Daloló Rábaköz dalgyűjteményében Horváth Győző gyűjtéséből is 16, az 1983-as bővített kiadásában pedig 48 népének került közlésre. Az 1974-ben megjelent Rábaközi gyermekjátékok című műnek ifjan lett egyik szerzője.
Érdeklődésének megfelelően több helytörténeti és néprajzi munkát készített. Horváth Győző a népzene gyűjtése mellett annak tanításával, megszólaltatásával is foglalkozott, foglalkozik, hiszen jelenleg is a farádi, a páli és a vági kórus vezetője. Eddigi jelentősebb néprajzi, illetve zenével kapcsolatos művei: Lucanaptól pünkösdig. Rábaközi népszokások (1992), Farádi énekkar 1969-1994 (1994), Vági Rábakör 1987-1997 (1998), Pünkösdi királyné-járás a Rábaközben (1999), A katonaélet, ahogyan a rábaközi bakák megénekelték (2010), Rábaközi néphagyomány. Gyűjtőútjaim gyöngyszemei (2012), A Csornai Központi Fúvószenekar története (2016). 2002-ben összeállította és szerkesztette a Daloló-muzsikáló Rábaköz, Rábaköz népzenei hagyományaiból című, 1000 példányban megjelent CD-ROM-ot, mely rábaközi népdalok, népszokások, népzenei feldolgozások gyűjteménye.
Több helytörténeti munkája is megjelent: Szülőfalunk, Vica. Szemelvények Vica község történetéből és népéletéből (1989), Feljegyzések, fényképek Farád község történetéből (1994), Páli (2010), Történelmi tükörképek. Szil község 20. századi képes kalauza (2014), Farád, a Hanság „fara” (2015).
A Népzenei barangolás a Rábaközben című kötetben a szerző bevezetésként a Rábaköz zenei múltjához köthető személyekről ír, a táj népzenéjének kutatóit, valamint az innen elszármazott neves zeneszerzőket, karnagyokat és zenetanárokat felemlítve. A mű fő részében községenként veszi sorra az egykori és jelenlegi zenei élet emlékeit. Precízen és részletesen ismerteti az énekkarok, népdalkörök történetét, saját emlékeit és véleményét is megosztva. Teljességre törekvően az összes most működő rábaközi kórust számba veszi, és róluk fényképet közöl. Ilyen jellegű – akár adattárként is felfogható – összeállítás eddig nem jelent meg, hiánypótló munka. Zárásul a Rábaközben használt népi hangszereket, ismert készítőiket, valamint településenként az egykor és jelenleg működő zenekarokat sorolja fel.
Horváth Győző személyes élményeivel gazdagított, anekdotázó, néha szubjektív rábaközi „zenetörténete” és adattára érdekes olvasmány, mely mindannyiunkhoz közel hozza a zenei múlt kutatóit és az értékek mai őrzőit.
2018.05.08
