Szakterülete a büntetőjogászat, de egész életét a művelődéstörténet furcsaságainak és érdekességeinek kutatására szentelte. A budapesti egyetem jogi karán doktorált, ezután a bírói kar vette tagjai közé. 1913-tól fiatalkorúak bírájaként jogászi gyakorlatot folytatott, 1921-1934 között ügyvéd volt. Kultúrtörténet-íróként megjelentetett szatirikus-humoros hangvételű könyveivel nevet és népszerűséget szerzett magának a szélesebb nagyközönség körében is.

A Vége az emberi butaságnak az először 1940-ben megjelent Az emberi butaság trilógiájának utolsó kötete. A butaság fogalmának meghatározásával Ráth-Végh István nem kísérletezik, ehelyett mulatságos anekdotákat, emberi különcségeket, kuriózumokat, furcsa, de jellemző kordokumentumokat sorakoztat fel. Nem a történetíró módszerével dolgozik: nem vizsgálja az adatok és tények hitelességét, csak ritkán ütközteti a véleményeket, forrásait úgy olvassa, hogy nem elsősorban a jellemzőt, a meghatározót keresi bennük, hanem a különlegeset, a normálistól eltérőt. Mulattatva tanít, és az igazi műveltség elsajátítására serkent. A trilógia záró részéből készült hangoskönyv válogatása a Cserépfalvi Könyvkiadó gondozásában megjelent kötet alapján készült, ahol Selmeczi Tibor előadásában élvezhetjük mindazt a felmérhetetlen mennyiségű anekdotatárat, amelyet az emberiség saját butaságának vezérletével hordott össze az elmúlt évszázadok alatt.

"Válogatás a különcségről. Lehet-e a butaságot pontosan és szabatosan meghatározni? Egyik nyelvtudósunk a magyar nyelvkincsből 325 kifejezést szedett össze. Mindegyikük a butaság népes családjának más-más árnyalatú tagját illeti meg. Arra kérem az olvasóimat, szűrjék le maguk a tanulságot, hogy amit elébük tártam, mi abban a butaság. Úgy gondoltam, hasonló munkánál az író helyesebben cselekszik, ha tényeket mond el, az olvasónak, semmint ha a saját elmésségét csillogtatja. Éppen ebből az okból most utoljára írtam le azt a szót: butaság.”

Előadja: Selmeczi Tibor
Teljes játékidő: 72 perc
Formátum: Audio

Megtekintés az Online Katalógusban