2901
Márai Sándor: Halotti beszéd – összes versek
Hatvaniné Ragány Klára ajánlata
Ha Márai Sándor költészetéről faggatják, a művelt olvasó is csak két verset szokott említeni. Az emigráció gyötrelmeit drámai erővel idéző Halotti beszédet és az 1956-os forradalom utáni magyar karácsonyt sirató Mennyből az angyalt. Pedig a Gyertyák csonkig égnek és más világsikert aratott regények szerzője nem csak két jó verset írt. Bontakozó költői tehetségét a Nyugatban Szabó Lőrinc méltatta, később Szép Ernő figyelt fel rá. Manapság népszerű együttesek zenésítik meg dalait, vallomásait.
Születésének századik évfordulóján, 2000-ben Összegyűjtött versek címmel a Helikon Kiadó már bemutatta a költő Márait, akkori tudásunk szerint minden költeményét, azokat is, amelyeket ő mint önmagával szemben is igényes kritikus, kihagyott a Delfin visszanézett című kötetének válogatásából. Azóta, a hagyaték tüzetes átvizsgálása során újabb versek kerültek elő. Így gazdagodott a versgyűjtemény öt művel: Wigman! Wigman!, Jubileumra, Emlék, Az ég, Kassán. 2010-ben így már tényleg az összes Márai-vers szerepelhetett az új kiadásban.
Márai Sándor címadó Halotti beszéd című verse 1950-1951-ben született, az író száműzetésének idején Olaszországban, Posillipén. A nagyon szeretett itáliai környezet és a tenger közelsége (v.ö. a San Gennaro című regényével) érdekes módon nem oldja fel a benne rejtőző drámát, végzetes élet-halál kérdést: a hazátlanná vált író sorsa teljesen reménytelen.
A Márai-összest, mely legrégebbi nyelvemlékünk és a költő legismertebb versének címét viseli, ajánljuk minden rajongónak, de különösen azoknak, akik eddig csak az író prózájával ismerkedtek meg, és ajánljuk a költészet, a poézis szerelmeseinek is, hiszen Márai – hiába a prózájáról ismerjük – egészen kiváló versekkel örvendezteti meg olvasóit.
2017.10.03
